Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé - Az esztergomi kommuna: III. András egy ítéletlevelének értelmezése

közösség ingatlanai, jelesül a városháza (hôtel de ville), a harang és a város pecsétje." Különös fontossága volt a közös pecsétnek, mert ez azt fejezte ki, hogy birtoklója persona authentica.4'b Le Goff megállapításait minden tekintetben alátámasztja a középkori forrásanyag. Itt mindenekelőtt a testületi pecsétre vonatkozó jogfelfogást kell általánosságban említenünk.436 437 Szent Lajos kúriájának 1235. évi döntése szerint a reimsi polgárok „...non debebant habere sigillum cum non habeant communiam..."438 1232 májusában II. Frigyes császár feloszlatta a wormsi polgárok communitas-át és utasította a püspököt: „Wormsban alapjáig romboltassa le azt a házat, amelyet a communi- tas-énak mondtak (domum, que vocabatur communitatis), (és) átengedtük... ennek a háznak a fundusát, hogy mindörökre legyen az egyház tulajdonában".439 Hasonló módon a XIII. század második felében a toulouse-i jogászok a város tulajdonára vonatkozó római jogi forráshelyeket kommentálva a városok közös tulajdonai között sorolják fel a bírósági épületeket.440

Az 1294. évi ítéletet megelőzően a felsoroltak közül Esztergom város pecsétjéről, és domus iudicialis-ról van tudomásunk.441 Esztergom város pecsétjének és domus iudicialis-ának ismeretében, a jelenség röviden ismertetett külföldi analógiái alapján kétségtelen az esztergomi polgárok összességének, mint testületnek, jogi személynek a létezése. Testületüket pecsétjük persona authentica-vá is tette. Ennek a jogi személyiségnek, sőt persona authentica-nak a jelölésére szolgált a király ítéletlevelében a commune. Ez a szó Esztergom esetében az universitas vagy communitas Magyarországon korántsem elterjedt szinonimája. Városi universitas-ok a XIII. századi Magyarországon aránylag széles körben ismertek voltak. Vajon miért alkalmazta a király ítéletlevele az universitas helyett ezt a városi kommuna értelemben Magyarországon alig-alig ismert commune-t?

Nagy körültekintéssel — azt is lehetne mondani, körmöntfont- sággal — fogalmazták meg ezt az ítéletlevelet. Az érsekség és a többi

436 Le Goff. 1980. 267. és 269. old.

437 Gerics, 1980. 105. old.

438 Du Cange II. 453. old.

439 Keutgen nr. 113/c.

440 Responsa 3. 226. és köv. old. és passim.

441 F. Vattai; Székely 1972. 53. old.; MES IL 181. old.

155