Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

Bevezetés

ban kifejezi. H. Stoob eredményeit említi példaként, aki a kritérium- köteg segítségével a várostörténet új korszakolását kísérelte meg.16

Stoob 6 periódust különít el, korszakolása napjainkig terjed. 1) - 1150. Anyavárosi (villes-mères) periódus: a „város (ville)" típusának kialakulása Nyugat- és Közép-Európában. 2) 1150-1250. Régi típusú (alapítási) új városok kora; az első periódusban kialakult forma megsokszorozódása. 3) 1250-1300. Kisvárosok. 4) 1300-1450. Minderstädte. 5) 1450-1800. Az erőtlenség periódusa. Jellemző: az új városok kis száma, de egyidejűleg, több új típus feltűnése, pl. bányavárosok, székhely-városok. 6) 1800- napjainkig. Joris, Stoob látásmódját — merev kronológiája ellenére is — regionális helyesbítésekkel alkalmaz- hatónak tartja. Stoobnál az általános (elvont) kor nélküli város típusát, a megjelölt korszakban előforduló leggyakoribb fogalommal meghatározható város-típusok váltják fel. Az új periódus akkor kezdődik, amikor az új típusú városok nagyobb számban jelennek meg.

A várostörténet módszertani problémáinak áttekintését Joris Carl Haase i.v. eredményeinek felidézésével zárja.

Haase a westfaliai városokról írott köriyvében17 fogalmazta meg azokat a módszertani buktatókat, amelyek a fentebb vázolt város-pe- riódizációt alkalmazni szándékozók számára egyfajta circulus vitio- sust jelentenek.18 Ennek lényege így foglalható össze röviden: a város-periódus körülhatárolásához szükséges a város megjelenése időpontjának ismerete; ennek az időpontnak a megállapításához pedig tudni kell: mit értenek városon. A város meghatározása pedig periódusonként változik. A zsákutcából' való kijutás végett Haase három tényező változónak tekintését javasolja. Ezek a következők: 1) a periódus körülhatárolása; 2) a város megjelenésének időpontja; 3) a városnak minden egyes periódusra érvényes meghatározása. Ezeknek a tényezőknek mindegyike annyira lesz pontos, amennyire ennek meglő A tanulmány általam használt kiadása: Stoob, 1970. Bár Joris tanulmánya nem említi, Stoob igen jelentősnek tartja a városi jogintézmények vizsgálatát, s ennek különösen nagy jelentőséget tulajdonít a második fázis elkülönítésében.

17 Haase, 1965.

18 Joris, 99. old.

14