Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)
II. A római és kánonjog Magyarországon: út a kibontakozás felé
Zágráb saját oklevéladásában csak később jelentkezik az universitas megjelölés, de jogi személyiségéhez a város mindig ragaszkodott, s ezt igazolja az a tény, hogy IV. Béla már az 1242. évi kiváltságlevelük 1266-os átírása előtt fontos ügyben ad ki oklevelet. A zágrábiak panasszal élnek a király előtt, hogy „...mi Archynus comest podesta- ként azaz bíróként állítottuk az élükre, és ezáltal szabadságuk sérelmet szenvedett (quod nos eis Archynum comitem in potestatem seu iudicem prefeceramus, suam infringi libertatem)". Ebben az oklevélben, korábbi kiváltságlevelükben rögzített jogi személyiségük volta, — öntudatuk! — jelentkezik.350 351 Universitasként 1288-ban királyi oklevél is nevezi őket. 1291-ben saját kiadású oklevelük említi a „maior ville, iudices et consiliarii"-it valamint a „sigillum communitatis"-t. 1295-1296-ból ismert adatok: „maior ville ac universitas civium Gre351 chensium"; „iudex, iurati et tota communitas Grechensis". Összegezve a zágrábi adatokból nyert eredményeket, talán az egyik legfontosabb az, mely Buda 1276. évi oklevelének egy másik részét világítja meg, az, ahol az élükre királyi elhatározás állítja a po- desta-t, s amely intézkedés annak felel meg, amit Buda vonatkozásában az oklevél (1276) így fogalmaz: „ne legyenek kénytelenek elfogadni bármely általunk adott iudex-et (ut non cogantur recipere aliquem iudicem per nos datum)". Már tárgyaltuk azokat az eseteket, melyek azt igazolják, a városiét a kiváltságlevél elnyerése előtt is létezhetett. Ezek bemutatásánál a modell létének jogosultsága hazai igazolására törekedtünk, s nem a teljességre. » A következőkben két, a magyarországi városok között kiemelt helyet elfoglaló, de kiváltságlevéllel nem rendelkező település bemutatására térünk át, Esztergom és Székesfehérvár vizsgálatára. Mindkettőre az a jellemző, hogy királyi székhely mivoltának köszönheti kiemelt jelentőségét, „előkelő helyezését" a városok sorában. Jogi értelemben értékelhető városlétük a XIII. század második felére, ill. utolsó harmadára alakul ki. Esztergommal — eme áttekintésben közöltek 350 Tkcitőió, 38-40. old.; Reg. Arp. nr. 1493.; Zágráb kiváltságlevelének 1266. évi megerősítése: Tkaléió, 40-44. old. 351 IV. László 1288.: Tkalíii, 60. old.; Zágráb oklevele 1291., 1295-1296.: Tkal- íii, 67-68., 73-74., 76. old. 128
