Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában - Studia Theologica Budapestinensia 15. (1996)

I. Jogelemek - intézmények - város - A történetírás a német városokról: kérdésfeltevések, irányzatok, viták

fordítva, írja Verlinden megállapítását idézve. A Le Goff által is képviselt álláspont nagyon lényeges: az ember, az emberi tevékenység és majd az erre épülő települések jogilag meghatározható jellegének olyan szoros kapcsolatára utal, melyből az következik, hogy akár az egyik, akár a másik tényezőnek kíilön-külön történő vizsgálata nem vezethet eredményre.280

Alapvetően fontos kérdésként tűnt fel a szakirodalomban a vicns- wik fogalom értelmezése: mennyire lehet önálló jelenségként tekinteni s mennyire város-előzménynek. A vizsgálódást az is indokolttá tette, hogy a wik, vicus előfordulások Európa más területén is nyomon követhetőek. Ettől eltekintve, elemzésünket a német kutatásra korlátozzuk. Planitz nagy munkája e kérdésben részben „iskolát" teremtett, részben olyan kutatásokra ösztönzött, melyek megállapításainak érvényét vagy korlátozták, vagy éppen meghaladták. Planitz álláspontjának leglényegesebb része: a wik kereskedőtelep (colonia). A wik kifejezést számos város nevébe — utótagként — felvették. Eredetét a római vicusra vezeti vissza. Ezek a kereskedők királyi oltalom alatt voltak. A király által odahelyezett elöljáró állt az élükön, Kölnben a XI. században így nevezik: praepositus negotiatorum. A praepositus nemcsak bíró volt, hanem gondoskodott a királyi védelem megvalósulásáról s e védelemért járó szolgáltatásokat is behajtotta. A kereskedők a király, valamely püspök, egyház függésében éltek, azaz ezekhez tartoztak. A védelem és a személyi függés — kivéve a messziről jött távolsági kereskedőket — egymás függvényeként jelentkezik. Az egyház kereskedőire a Hofrecht (Lex familiae), a királyéira a királyi jog vonatkozott.281

Vittinghoff a késői antik vicus-ról azt írja: jogi ismertetőjegyét és igazgatási formáját aligha lehet negatívan akként meghatározni, hogy nem volt civitas és ennek alkotmányos intézményeivel és alapstruktúrájával sem rendelkezett, azaz falakkal körülvett városközponttal és territóriummal. A viens mint társadalmi képlet sem volt egységes és „egyszerűen nem állja meg a helyét (trifft einfach nicht zu)" az az elterjedt nézet, hogy (főként) »kereskedőtelepülés (Kaufmannsiedlung)« volt. Idézi Festus egyik jegyzetét, amely forrását tekintve az

280 Ladányi 1993. 106-107. és 114. old.

281 Planitz i.m. 54-55., 57-58. és 73. old.

104