Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)

Jegyzetek - II. Órigenész forrásai

attended the lectures of Ammonius Saccas, and made a thorough study of the books of Plato and Numenius, of the Stoics and the Pythagoreans... the practical maxims of the Stoics were his guiding Stars." (Origen, in The Encyclopaedia Brittanica, 14. edition, London-New York 1929, 900);

J. KELLY szerint (Initiation à la doctrine des Pères de l'Église, Paris 1968, 136) Órigenészt teljesen áthatotta Plótinosszal együtt az Alexandriában akkor divatos középplatonizmus; M. ELIADE, i. m. 52.: „Avec Origène, le néo-platonisme imprègne définitivement la pensée chrétienne."; J. DANIELOU, Origène et le milieu philosophique, in: Origène, Paris 1948. 85-108.

43 H. CROUZEL, i. m. 24; vö. Rem. Őrig. XIII-XIV, 150-173.

44 Horn, in Gen. XIII, 3. SC 7 bis 320 ss.

45 H. CROUZEL, La personnalité d'Origène, in Origeniana Tertia, Roma 1985, 24-25.

46 H. CROUZEL, Origène et la philosophie, Paris 1962.11; Hai KOCH, Pronoia und Paideusis, Studien über Origenes und sein Verhältnis zum Platonismus, Berlin-Leipzig 1932. 13: „Origenes war der große Vermittler zwischen dem Christentum und griechischen Denken."

47 H. KOCH álláspontja ellentétes: „Origenes war der große Lehrer der Kirche, aber er gehörte mit zum Zunft der Philosophen. Er wollte eines, und nur eines: durch das Christentum die Wahrheit erkennen, aber überall sind es die Methode und die Waffer der Philosophie, die er verwendet." (i. m. 13.)

48 Vö. Cipriano VAGAGGINI álláspontját J. N. ROWE előadásában (The eventual reconciling of human beings to the Father by Christ, in Origeniana Tertia, Roma 1985,149-150.)

49 J. DANIÉLOU, Origène, Paris 1948. 137.; A. GRILLMEIER azt állítja, hogy Órigenészt csak a Szentíráson keresztül lehet megismerni, és „seule cette voie nous permettera de porter une apréciation" (Le Christ dans la tradition chrétienne, Paris 1973. 192.). H. CROUZEL, Origene e la Scrittura, in Storia della Teológia I, Roma 1993, 200-206.

50 HE VI 2,8. 51 HE VI 3,8.

52 H. de LUBAC, l'Écriture dans la Tradition, Paris 1966. 66: „Origène passa à bon droit pour le fondateur de la science biblique."

53 Az újkor elvetette az órigenészi spirituális értelmezést, mivel hogy az a történeti igazságot lerombolja. Vö. R. SIMON, Histoire critique des principaux commentateurs du Nouveau Testament, Rotterdam, 1693,47.

54 E. de FAYE ellentétes véleményt fogalmaz meg a század elején: „Lorsqu'on lit, soit les commentaires de notre auteur soit ses homélies, il est naturel qu'on se demande comment il a pu altérer le sens des Écritures au point d'y substituer un sens philosphique entérement étranger aux auteurs sacrés." (Origène, sa vie, son oeuvre, sa pensée I, Paris 1923. 94.)

65