Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)

Jegyzetek - II. Órigenész forrásai

être mis d'accord avec l'histoire d'Origène. Pour les expliquer, il paraît nécessaire de supposer qu'ils se rapportent à un autre personnage du même nom, soit que les deux auteurs l'aient eu en vue, soit qu'ils l'aient confondu avec le maître chrétien. Ainsi est née l'hypotèse d'un second Origène, appelé souvent le païen. Elle est aujourd'hui presque universellement adoptée par la critique."

26 Horn in Gen. XIII, 3 (SC 7, 320): „Sed et si qui eorum me nunc audiat disputantem, qui saeculares, et nostrae artis eruditio est; haec ipsa, qua. disputas et doces, nostra eloquentia est. Et movet mihi lites velut Philistinus quidam dicens quia in meo solo fodisti puteum, et videbitur sibi merito vindicare quae propriae terrae sunt."

27 J. DANIÉLOU, Essai sur le mystère de l'histoire, Paris 1982. 45.

28 De Vir ill. LIV.

29 A profán tudományok hasznosságáról lásd: Horn, in Ex. 11,6 SC 16. 241; Horn, in Num. 20,3, SC 29, 401-403; és a veszélyéről Rem. Orig. XIII-XV, SC 148.158-172.

30 Horn, in Gen. XI, 2: „Sane praeter hoc quod ex lege Dei edocemur, si etiam ex his eruditionibus quae extrinsecus videntur esse in saeculo aliquas contingimus - verbi causa, ut est eruditio litterarum vel artis grammaticae, ut est geometrica doctrina vel ratio numerorum vel etiam dialectica disciplina - et haec omnia extrinsecus quaesita ad nostra instituta perducimus atque in assertionem nostrae legis adsciscimus, tunc videbimur vel alienigenas in matrimonium sumpsisse vel etiam concubinas. Et si de huiuscemodi coniugiis disputando, disserendo, contradicentes redarguendo convertere aliquos poterimus ad fidem et si suis eos rationibus et artibus superantes veram philosophiam Christi et veram pietatem Dei suscipere suaserimus, tunc ex dialectica vel rhetorica videbimur quasi ex alienigena quadam vel concubina filios genuisse."; R. CADIOU (La jeunesse d'Origène, Paris 1935. 30.) megjegyzi, hogy ebben a mondatban egyfajta szellemességgel párosult mentegetőzés található. Az idős Origenész itt megállapítja, hogy ami neki oly sok tanítványt, megtérőt, hallgatót szerzett, az nem annyira „Krisztus igazi filozófiája volt, hanem inkább közismert tehetsége és a vitatkozásban való ügyessége. A világi tudományok hasznosságáról vö. Mircea ELIADE, Histoire des croyances et des idées religieuses, tome 3, Paris 1984. 51: „Origène estimait que le théologien doit connaître et assumer la culture grecque, afin de se faire comprendre par l'élite intellectuel païenne, et aussi par les chrétiens de fraîche date, imbus de culture classique."

31 Euszébiosz HE VI 19,11: „Origenész alaposan járatos volt a görög tudományokban." Hieropoliszi Papiasz: „A nagyon tanult Origenész" (G. HAMARTOLUS: Chronicon, Theologische Quartalschrift, 44/1862, 466 kk) Szókratész HE II, 35: „Kelemen, Africanus és Origenész minden

63