Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)

Jegyzetek - I. Órigenész élete és személyisége

NAUTIN, qu'Eusèbe ignorait en réalité le nom du père d'Origène et qu'il lui attribuait arbitrairement comme père un martyr alexandrin connu:,, (

Origène, Paris 1985. 22). Az ókori szerzők közül Jeromos is Leo- nidész néven említi Órigenész apját (De vir. ill. 54); G. BARDY furcsa módon megjegyzi, hogy Leonidész egyedül fiának köszönheti hírességét (SC 41, 82, No. 3).

13 Vö. HE VI 2,7-10.; J. DANIÉLOU szerint bizonyos túlzás figyelhető meg az euszebioszi beszámolóban, amely az ókori hagiografikus stílust tükrözi. Euszebiosz a hat éves Órigenészt már annak teljes érettségében látja (Órigéne, Paris 1948. 21). Ezt a véleményt P. NAUTIN is osztja (i. m. 35.).

14 Vö. HE VI 2,11; A csók a keresztény ókor liturgikus gesztusa és a tisztelet jele. A pap megcsókolja az oltárt, az evangéliumot.

15 Vö. HE VI 2,9.

16 Vö. Horn. Ez, IV, 8; A szülők tiszteletéről lásd: Horn. Lev, XI, 3.

17 Vö. HE VI 2,5.

18 Alexandriában a szabad emberek három kategóriáját találjuk: római polgárok, Alexandria vagy Egyiptom más görög városainak a polgárai, s végül az egyiptomiak. Ez utóbbi csoport azokat a görögöket jelentette, akik nem tartoztak az első két osztályhoz. Úgy tűnik, hogy a különböző társadalmi osztályokból való szülők gyermeke az alacsonyabb helyzetét örökölte. A Septimus Severus féle üldözés csak az első két osztályra vonatkozott, a harmadikra nem. így magyarázható meg Órigenész zavartalan és aktív katekétikai működése az üldözések közepette, amikor a tanítványait a kivégzésre is elkísérte. Órigenész tehát nem a római polgár apának az állapotában részesült, hanem az egyiptomi anyáéban. Vö. H. CROUZEL, Origène, Paris 1985. 23-24.

19 A XX. század első felében még mindenki osztotta ezt a véleményt, hiszen Euszebiosz mellett még Jeromos is így ír: „Kelemen az alexandriai egyház presbitere, Pantainosz hallgatója volt, s ennek halála után Alexandriában iskolát vezetett. . .Tanítványai közül került ki Órigenész is" (Vö. de vir. ill. 38). R. CADIOU a század elején még azt vallotta, hogy Órigenész Kelemen tanítványa volt és így emlegeti őket: „Le maître et Téléve" (La jeunesse d'Origène, Paris 1935. 7.)

20 Vö. H. CROUZEL, Origène, 1985. Paris. 25.

21 Vö. HE VI 3,1.

22 Com. Mt. XIV, 2; Itt a Máté 18 19-20 elemzéséről van szó, amely Kelemennél is megtalálható: Strom. Ill, 10, 68,1.

23 Com. Rom. 1,1: A Fil 4,3 értelmezése Kelemen alapján: Strom. Ill, 6,53,1.

24 I. m. 25. Kiegyensúlyozott álláspontot képviselt már a század közepén H. LIETZMANN, Geschichte der alten Kirche, 2. Aufl. Berlin 1953, 307: „Euseb behauptet auch, Origenes sei Schüler des Klemens gewesen. Ob dies Schülerverhältnis wirklich bestanden hat, ist aber keineswegs sich49