Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)

III. Órigenész hatása - 5. Napjaink

Jelentős munkát végzett a berlini Akadémia editio maior-ja (GCS), amelynek a kiadói - P. KOETSCHAU, E. KLOSTERMANN, E. PREUSCHEN, W. A. BAEHRENS és M. RAUER - inkább filológusok, mint teológusok és bevezetőikben, jegyzeteikben az akkor (1899-1935) uralkodó Harnack-i iskola véleményét tükrözték.

Olyan szerzők, mint G. BARDY úgy tűnik, hogy hatástalan V. VÖLKER-ig,39 aki teljes tudatossággal helyrehozta az órigenészi keresztény lelkiséget és misztikát. Sürgette, hogy minden szöveget - akár latin, akár görög - alaposan meg kell vizsgálni az órigenészi gondolkodás tanulmányozásához, bár a latin szöveget óvatosan kell kezelni, de az is megbízható forrás.

Ezt a módszert finomította és vitte győzelemre olyan kutatók sora, mint DANIÉLOU, de LUBAC, HANSON (fenntartással), CROU- ZEL, GRUBER, HARL és GÖGLER.40

5. Órigenész hatása napjainkban

A megnövekedett publikációk azt mutatják, hogy felül kell vizsgálnia az Órigenész elleni eretnek vádakat. B. DREWERY felteszi a kérdést: Visszavonható-e Órigenész elítélése?41

H. J. VOGT is kérdez: Miért nyilvánították Órigenészt eretneknek? Először is azért, - válaszol a kutató - mert nem oldott meg olyan kérdéseket, amelyeket saját korában fel sem tettek neki! Ami vele történt, az nem a múlt legyőzése, hanem meghamisítása volt. Továbbá azért ítélték el, mert nem értették meg a mindig kérdező teológiai és értelmező módszereit. Azokat a gondolatait, amelyeket végül is nem lehet összeegyeztetni a hittel és a Szentírás teljes tartalmával, megváltoztatott volna, ha az egyház világos eligazítást tudott volna számára nyújtani; mert mindig az Egyház embere akart maradni.42

Az utóbbi évtizedek fellendült Órigenész-kutatása kissé helyreállítja az egyensúlyt. Ez elsősorban az európai, főleg francia tudósoknak köszönhető. A II. világháború után J. DANIÉLOU és H. de LUBAC dolgozták ki a helyes Órigenész-exegézis értelmezését. Kimutatták, hogy Órigenész nem keresztény ruhába öltöztetett görög filozófus, hanem valóban központi szerepet foglal el a keresztény teológia fejlődésében. Tiszteletre méltó azoknak a kutatóknak a munkája, akik a

44