Krántiz Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás - Studia Theologica Budapestinensia 14. (1995)
II. Órigenész forrásai - 3. Órigenész és a görög "paideia"
lénizált, és becsempészte a görögöknek a furcsa mítoszokkal kapcsolatos nézeteit. Hiszen elválaszthatatlan volt Platóntól (owqv re -yap aei, tco IlXcmovi), Numeniosz, Kroniosz, Apollophanész, Longi- nosz, Moderatosz, Nikomakhosz és a püthagoreusok közt híres férfiak műveit forgatta, a sztoikus Khairémón és Kornutosz könyveit is használta, tőlük tanulta meg a görög misztériumok allegorikus módszerét, amit a zsidó írásokra alkalmazott."25 Mivel Órigenész a görögöktől vette, amit tanított, gyakran kapott szemrehányást: „Ám bárki azok közül, akik most a fejtegetéseimet hallgatják jártas a profán irodalomban, talán azt mondhatná: Amiről beszélsz, azt tőlünk kölcsönződ, az a mi műveltségünk tudománya. Az ékesszólás, amellyel bizonyítasz és tanítasz, a miénk. És vitába szállnak velem, mint az a bizonyos filiszteus, aki így szólt: Te az én földemen ástál kutat, - és jogosan véli, hogy a sajátját követeli vissza."26 Órigenész korának tudományait ismerte és fel is használta. Jean DANIÉLOU így emlékezik meg a hellenizmus jó hatásáról, amikor a nagy ortodox teológust, FLOROVSKY-t idézi: „A hellenizmus örökös jellegzetesség az egyházban, melynek a szövetébe teljesen beépült, mint a keresztény lét állandó jellemvonása. A hellenizmus az egyházban nem pusztán csak egy állomás. Amikor a teológus úgy gondolja, hogy a görög fogalmakat már túlhaladtuk, ez egyszerűen azt jelenti, hogy kilépett a közösség ritmusából. A teológia csak a hellenizmusban lehet katolikus."27 Jeromos így dicséri Órigenész felkészültségét: „Halhatatlan tehetségéről nem hallgathatok, arról, hogy dialektikát, arithmetikát, zenét, grammatikát, a filozófia minden egyes irányzatát és a retorikát úgy megtanulta, hogy a profán irodalom legjelentősebb képviselőit ismerte és magyarázta is nap mint nap."28 Órigenész maga is helyesnek tartja a világi tudományokkal való foglalkozást,29 mivel ezek gyümölcseivel a kételkedőket meggyőzhetjük és így befogadhatják Krisztus igazi filozófiáját: „Ha Isten törvényének tanítása mellett kapcsolatunk van olyan kívülről jövő világi tudományokkal, mint például az irodalom vagy a nyelvtan, a geometria, arithmetika vagy a dialektika, s ha mindezeket a kívülről származó tudományokat a mi tanításunkhoz kapcsoljuk és arra használjuk őket, hogy a törvényünk igazát megvédjük, akkor 35
