Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)
Adriányi Gábor: Miért és hogyan hagyta el Mindszenty József a budapesti amerikai nagykövetséget?
H Adriányi Gábor 1958. október 9-én meghalt XII. Piusz pápa. Az eddigi Mindszenty- ellenes agitációnak most külön tápot is adott az esedékes pápaválasztás, illetve a kérdés, mehet-e Mindszenty Rómába? Jóllehet a napló nem vüágos és nem lehet tudni, müyen megbeszéléseket folytatott Mindszenty ebben az ügyben, úgy látszik, a prímás csak akkor lett volna hajlandó Rómába menni, ha a magyar kormány mind kiutazását, mind visszatérését garantálja. Az ame - rikai State Department a római Consistorialis Kongregációval egyetértésben jegyzéket intézett a magyar kormányhoz. Feltehető, hogy a kormány szívesen kiengedte volna Mindszentyt azzal a feltétellel, hogy nem tér vissza. De mivel erre sem Rómából, sem Washingtonból biztosítékot nem kapott, úgy döntött, hogy a prímást ki sem engedi. Ehelyett egy sajtóhadjáratba kezdett. Kormánnyüatkozatok, újságcikkek özöne jelent meg, amelyek azt hangoztatták, hogy Mindszenty a nemzetközi jog megsértésével tartózkodik az amerikai követségen, hogy ő tulajdonképpen szökött rab, sőt az 1956-os „ellenforradalom” idején tanúsított magatartása miatt újabb vád alá is helyezhető. 1958. október 22-én a magyar kormány egy sértő hangnemben írt jegyzékében elutasította az Egyesült Államok ajánlatát. Teljességgel elutasította a kiutazást és ugynaznap tüntetést rendezett a követség előtt. A tüntetők tütakoztak Mindszenty esetleges kiutazása ellen. Az ENSZ-ben ezekről az eseményekről vita is támadt Cabot Lodge amerikai fődelegátus és Mód Péter magyar delegátus között. A moszkvai rádió pedig az esetet úgy kommentálta, mint az újabb nyugati provokációt a magyar nép és kormánya ellen. A Nyugat természetesen védi Mindszentyt, hiszen ő 1956-ban az USA segítségével arra törekedett, hogy visszaállítsa a kapitalizmust Magyarországon.6 A következő években, míg Mindszenty és Washington viszonya változatlan maradt és Washington nem szándékozott a magyar kormánnyal tárgyalni,7 addig a Vatikán úgynevezett keleti politikájában mélyreható változások álltak be. Ezt a magyar kommunista párt már XXm. János pápa trón- ralépésével — 1958 — is felismerte.8 Ezek természetesen Mindszenty előtt sem maradtak titokban márcsak azért sem, mert a magyar újságokon kívül az egész jelentős vüágsajtót is olvasta. Tudta, hogy a Szentszék azt fontolgatja, maradhat-e továbbra is így a magyar prímás helyzete. 1962. április 18-án meglátogatta Mindszentyt Franz König, Bées bíboros-érseke. XXin. János pápa dedikált fényképét és a H. Vatikáni Zsinatra szóló meghívást hozta.9 Mindszenty rádióját teljes hangerőre állította, úgy beszélgettek három órán keresztül. A prímás ismertette először a magyar Egyház helyzetét. Ennek keretében külön is kitért a Püspöki Kar és a püspökök szerepére, 74
