Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)
Bozsóky Pál Gerő: Mindszenty bíboros az 1956-os forradalom idején
MIndszenty József emlékezete, Budapest 1995 Bozsóky Pál Gerö Mindszenty bíboros az 1956-os forradalom idején Tanulmányom címét olvasva hallgatóim emlékei közt, gondolom, elsőnek egy fénykép jelent meg, majd egy rádió-beszéd. Az előbbin a bíboros úr látható két rétsági katona közt—ketten azok közül, akik őt kiszabadították — a rádióbeszéd pedig november 3-án este hangzott el, amit egészében ugyan kevesen olvastak, de annál többen bíráltak és magyaráztak... Mind a két eseményre kitérek. Pártpropagandától mentes, átfogó munka a Katolikus Egyház magatartásáról az 56-os forradalom alatt, csak egy jelent meg eddig: rendtársam, Szántó Konrád ferences főiskolai tanár 220 oldalas műve. Címe: Az 56-os forradalom és a Katolikus Egyház. De mert Miskolcon jelent meg, a fővárosi lapok nagy része meg sem emlékezett róla. A bíboros szerepét egyébként is csak másfél oldalon tárgyalja. Amikor legutóbb találkoztam a szerzővel, megígérte, hogy ha lesz majd egy második kiadás is, a könyv többi részét ki fogja egészíteni újabb dokumentumokkal. Bevallom, hogy Lukács Lászlóvan írt és megjelent könyvünkben (címe: De l’Oppression à la Liberté, L’Église en Hongrie de 1945 à 1992, éd. Beau - chesne, Paris, 1993.) magam is csak röviden érintettem a problémát. A könyv e részét ugyanis én írtam, s e rövidség okát is megadtam, jelezve, hogy másfél-két év múlva külön könyvben foglalkozom Mindszenty József bíboros-érsek, magyar prímás életével, perével és 56-os szerepével. A témát ugyanis megkerülni nem lehet. Hozzá tartozik az utolsó fél évszázad magyar történetéhez. Egyes dokumentumok tanulmányozása azonban még ma is szinte legyőzhetetlen akadályokba „látszik” ütközni... 7 Az 1956-os események vizsgálata előtt pár fontos dátumot kell felidéznünk 1955-ből, hogy a történések folyamatossága felismerhetőbb legyen. 1955. március 2. és 4. az MDP központi vezetősége szigorúan elítélte Nagy Imre politikáját „antimarxista nézetei” miatt, külön is szemére vetve békülékeny egyházpolitikáját, amnesztia-rendeletét és azt, hogy fogadta a keresztény egyházak — köztük a Katolikus Egyház — vezetőit, akiknek 59
