Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)
Lipthay Endre: Mindszenty József életrajzi kronológiája
Lipthay Endre gadja, s félórán belül megérkezik Eisenhower amerikai elnök engedélye, amely a bíboros számára menedékjogot ad, amit a bíboros 1971-ig élvez. 1956. november 6. Az amerikai követség halijában a követ felkérésére nemzetközi sajtótájékoztatót tart. Hazai és külföldi újságírók kérdéseire válaszolva kijelenti, hogy a szovjet katonai beavatkozást teljes mértékben elítéli. Egyedül Nagy Imre kormányát ismeri el az ország törvényes kormányának, míg az idegen megszállók segítségével hatalomra került Kádár-kormányt nem. 1958. október 22. Xn. Piusz halála (okt. 9.) után összeülő pápaválasztó konklávéra való kiutazása ügyében feszült jegyzékváltás a magyar és az amerikai kormány között. Miután a Vatikán és az USA nem garantálja a bíboros külföldön maradását, a magyar hatóságok nem engedik meg a kiutazást. 1962. április 18. Franz König bíboros, bécsi érsek látogatja meg a követségen, hozva XXIII. János pápa üdvözletét és ajánlatát, mely szerint szívesen látná a magyar prímást Rómában. 1963. április 2. Az MSZMP Politikai Bizottsága ülésén Kádár János kijelenti, hogy Mindszenty Józsefet nem fogják rehabüitálni, legfeljebb kegyelmet kaphat. Ezt viszont a bíboros nem fogadja el. 1963. április 20. A. Casaroli, helyettes vatikáni államtitkár látogatja meg a követségen, s kifejti az egyre jobban hangsúlyozott vatikáni álláspontot, miszerint nem kifogásolják az amerikai követségen maradását, de helyre kell állítani a magyar katolikus püspöki hierarchiát. 1964. augusztus 4. Mindszenty bíboros levelet intéz Rómához, melyben kéri, hogy a Szentszék a magyar állammal való tágyalásokon ne érintse személye ügyét. 182
