Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)
Török József: Mindszenty József bíboros és a Vatikán keleti politikája
Mindszenty József bíboros és a Vatikán keleti politikája dás betartása fölött, jóllehet az előző pápák állásfoglalásaival a kérelmezett elítélő megnyilatkozás egybevágott volna. A marxista történetírás az átigazolások jegyében zajló jelenig sem bocsátotta meg XI. Piusznak, hogy a fasizmus elítélése után (Mit brennender Sorge, 1937. március 14.) öt nappal az ateista kommunizmust is elítélte (Divini Redemptoris, 1937. március 19.). Még kevésbé tudta elfelejteni XII. Piusz megnyilatkozásait, amelyek közül a magyar Egyház számára kiemelkedően fontosak az 1956-os forradalom kapcsán közzétett állásfoglalásai. Ebben a vonalban logikus következmény lett volna, ha a zsinat, kapitalizmusról és a kommunizmusról alkotott véleményét sem rejtette volna a totalitárius ideológiák ellen hozott általános elutasítás túlságosan bő köpönyege alá. Az aláírásokat tartalmazó kérvényt átvevő tisztviselő, Mgr. Glorieux később úgy nyüatkozott, hogy azt véletlenül felejtette íróasztala fiókjában, ezért nem került az illetékes zsinati bizottság elé elbírálás végett. Ennek ismertetése azon emberi tényezők egyikének fölelevenítése, amely egyrészt megkönnyítette a szocialista tábor országaiból Rómába utazott keleti megfigyelők és katolikus püspökök jelenlétét, másrészt némi egyensúlyhiányt okozott a totalitarizmus elítélése és a hithez való alapvető emberi jog hangoztatása során, valamint jelentős szerepet játszott a Vatikán kelet felé irányuló diplomáciája alapelveinek lefektetésében. Az 1962 -1965 között tartott DL Vatikáni Zsinat alatt és után a helyzet tehát változott. XII. Piusz második utóda, VI. Pál pápaságának 2. évében már részleges megegyezés született Vatikán és a magyar állam között. A saját hazájában kényszerű száműzetést vállaló fogoly-bíboros ezen túlmenően hamarosan saját sorsában is érezte a változást, mert a vatikáni és a magyar hatóságok között elindultak a tárgyalások az ő külföldre távozásáról. Mindszenty bíboros Emlékirataiban ezt részletesen tárgyalja. Vajon a Vatikán keleti politikája ekkor gyökeresen megváltozott volna? A kérdésre az időbeli távlatok rövidsége, valamint a források csupán részleges ismertetése miatt végérvényes választ adni igen nehéz. Mégis, érdemes figyelembe venni azokat az adalékokat, amelyek majd a jelenleg még zárt levéltári anyagokkal együttesen megadják a teljes választ. 95
