Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)
Lipthay Endre: A Mindszenty-per az osztrák sajtó tükrében
A Mindszenty-per az osztrák sajtó tükrében rier ír Mindszentynek veszprémi püspökként tanúsított háborúellenes magatartásáról, kitérve a dunántúli püspökök közös tütakozó jegyzékére, amely szintén neki volt köszönhető, továbbá az azt követő nyilasok általi letartóztatásáról. A lap több, külföldre távozott politikustól is információt szerzett a bíboros tevékenységére vonatkozóan. így közli Varga Bélának, az Országgyűlés volt elnökének beszámolóját, miszerint Mindszenty nagy szerepet vállalt a zsidók mentésében és segítésében.26 A hivatalos osztrák lapok január első felében megjelenő, részletesebb elemzéseiben a politikai véleménykülönbségek méginkább kidomborodtak, amit az a tény is befolyásolt, hogy Ausztria 1949-ben újabb választási évbe lépett. A két legerősebb párt koalícióban kormányzott, mégsem hagyták ki annak lehetőségét, hogy a Mindszenty-ügyből saját propagandájuknak megfelelő következtetéseket vonjanak le. A szocialisták lapjánál megfigyelhető, hogy nem Midszenty mellett, hanem a kommunisták által irányított diktatúra ellen foglal állást. Az Arbeiter Zeitung, amely nem mentes a kifejezetten egyházellenes hangoktól sem, 1949. január 5-én megjelenő „A bíboros és a legendák” c. írásában az ügy társadalmi és politikai hátterét igyekszik feltárni. „Nem szabad elfelejteni, hogy az állam és az Egyház közötti feszültség az egyházi iskolák államosításakor érte el csúcspontját. De tudni kell azt is, hogy a népi demokráciában az igazi harc nem az iskola, nem is a vallás szabadsága, hanem a parasztság földjének államosítása körül folyik. A Szovjetúnió mindaddig nem érzi magát biztonságban, amíg csatlós országaiban a parasztság jelentős része még magántulajdonos, mert a magántulajdonos paransztság lehet igazi bázisa a kommunista diktatúrával szemben fellépő ellenzéknek. Ezért törekszik a Szovjetúnió a parasztság likvidálására, akár még a fejlődés hátráltatásával is... Ez a lényeg... Mindszenty és Tito csupán mellékjelenségei ugyanannak a politikai folyamatnak.” Majd rátérve az Egyház szerepére kifejti: „Az Egyház, mint konzervatív erő a parasztság oldalán áll, mert saját érdekeit és befolyását kívánja megőrizni. A történelem azonban azt mutatja, hogy az Egyház minden rendszerrel, diktatúrával kompromisszumra lépett, amelyik jogait biztosította. Ezért talál a parasztság az Egyházban csak korlátozott és ideig való védelemre. S vajon a polgári pártoknál egyáltalán talál?” — teszi fel a kérdést az Egyház kritikája után a cikkíró, s ezzel már saját propagandacéljának hányába tér el. Az Arbeiter Zeitung szerint persze nem. Megvizsgálva a kelet-európai országok (Csehszlovákia, Lengyelor49
