Török József (szerk.): Mindszenty József emlékezete - Studia Theologica Budapestinensia 13. (1995)

Erdő Péter: Mindszenty és prímási tisztsége

Mindszenty és prímási tisztsége A államfői hatalmat egy három tagból álló Nemzeti Főtanácsra ruház­ták, melynek tagjai voltak Nagy Ferenc házelnök, Varga Béla, a kisgazda- párt és Rajk László, a kommunistapárt részéről. A kormány megalakulása után a marxisták azonnal és elsőnek követel­ték az államforma megváltoztatását: ...a köztársaság kikiáltását... Mind­szenty hercegprímás... ezután emelte fel szavát. 1945. december 31-én átiratot intézett a bíboros Tildy Zoltán minisz­terelnökhöz, melyben a magyar prímások «közjogi tisztéből folyóan» óvást emelt az államforma tervezett megváltoztatása ellen.34 A miniszterelnök­höz intézett átirat szövegét a Mindszenty Okmánytár az akkori kormány által kiadott úgynevezett „Fekete Könyv”-ből idézi. Hitelességét kétséges­nek mondja.3 ^Ez a szöveg így hangzik: .Miniszterelnök Úr! Hivatalosan ugyan nem kaptam erről tájékoztatást, de mert a hír ko­moly helyen is erősen tartja magát, kénytelen vagyok rá kitérni és amennyi­ben való alapja lenne, a terv ellen súlyos okból óvást emelnék. Úgy értesülök, hogy a nemzetgyűlés a közeljövőben napirendre szándékozik tűzni az alkot - mányref ormokat, köztük a köztársaság behozatalát, az ezeréves magyar ki­rályság megszüntetésének tervét. Ha ez a hír megfelel a valóságnak, ha nem is kaptam erről hivatalos tájékoztatást, a magyar prímások több mint 900 éven át állandóan gyakorolt közjogi tisztéből folyóan óvást emelek eme ter­vek ellen.” A miniszterelnöknek szóló átiratot ugyanekkor megküldte Varga Bélá­nak, a Kisgazdapárt katolikus vezető tagjának is. Függetlenül a politikai és jogi változásoktól, kimutatható, hogy Mind­szenty József tisztségénél fogva sajátos felelősséget érzett a magyar nemzet egészéért. Ez a felfogása tükröződik többek között azokban a szózataiban, amelyekben nem pusztán a hívekhez, hanem magához a „nemzethez” for­dul.36 Figyelemreméltó azonban, hogy ezekben a megnyüatkozásaiban nem közjogi, hanem humanitárius és a társadalom életével kapcsolatos er­kölcsi kérdések állnak a középpontban. 27

Next

/
Thumbnails
Contents