Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)

Boda László: A túlvilág rejtvénye és a dimenziók

tárgymutatóiban. Schütz Antal rendszeresen a „másvilág"“ szót hasz­nálja „Az örökkévalóság" c. kötetében is, ami szintén nem kielégítő, mert ilyen esetben az egyéb elnevezések használata mindenképpen szükséges. Ma a „túlvilág" szó használatosabb, mert a „másvilág" szó esetében a kozmosz esetleges más világaira gondolunk. Ezt alkalmaz­za már — teljes joggal — Gál Ferenc is az „Idő az örökkévalóságban" c. ill. „Az örök élet reménye" c. könyvében. Füa Béla mindkét szót használja s a platoni hasonlatot tovább vive így ír: „Az örök élet való­sága úgy jelenik meg előttünk, mint más-világ, mint túl-világ, hozzá viszonyítva a jelen világ árnyék-világnak, ideiglenesnek tűnik" (A ke­gyelem beteljesedése, 196.). Gál Ferenc a mai teológiai szemléletében utal az ókori és középkori vi­lágképből adódó elképzelések naivitására. Idézi Szent Ágostont, aki­nek gondolata ebben is előre mutat, amikor a túlvilágot úgy „helyezi el" a tapasztalati világunk fölötti létszférában, hogy abban szerinte „maga Isten lesz a helyünk". Mégis felemás a nagyszerű gondolat, mert éppen arról van szó, hogy az Isten által teremtett valóság láthatatlan szférája a miénknél alapvetőbb és hatalmasabb. A jelen tanulmány folyton erre az alaptézisre tér vissza. A mai megközelítés útját jelöli ki egyedül járható módon Gál Ferenc, amikor a modern fizika fogalmait veszi ala­pul. Igaza van, amikor Garrigou-Lagrange-zsal állítja: a mai nemze­déknek ez többet mond (Idő az örökkévalóságban, 13.). Keresi tehát — mint a nyugati teológusok is — a modem világkép és a teológia össze­függését, és lerögzíti a számunkra olyannyira fontos megállapítást: „A létezés formája tehát nem szükségszerűen a három dimenziós anyag képe" (i. m. 12.). Ha az időt mint „mozgó és változó teret" negyedik dimenziónak vesszük (a mozgásban ez is érzékelhető!), akkor igazá­ban világunkat Minkovski nyomán négy dimenziósnak vesszük. A túlvilág megközelítése tehát már csak ezen az úton történhetik a mai ember számára. Ezt vallja egyébként Előd István is dogmatikájában, többször is jelezve, hogy az eszkatológia, ill. az angyalok szférája „nem fér bele a tér három dimenziójába", továbbá, hogy „fölötte van az evilági di­menzióknak" (Katolikus dogmatika, 695.). Fila Béla jó érzékkel még a „túlvilág erőterét" is említi (i. m. 196.). A túlvilág szerinte a valóságnak „ama dimenzióját jelenti, amely lehetővé teszi a tér-időbeli, közvetlen tapasztalható véges világunkat és annak beteljesülésére utal" (i. m. 197.). Ez tehát a mai megközelítési mód a dogmatikában is. A problé­320

Next

/
Thumbnails
Contents