Fila Béla - Erdő Péter (szerk.): Teológus az Egyházben. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából - Studia Theologica Budapestinensia 12. (1995)
Fila Béla: Teológus az Egyházban
Az üdvtörténeti teológia lényegében az üdvtörténetben megjelenő kinyilatkoztatás felé tájékozódik, abból meríti tárgyát, amit hívő megértéssel ragad meg és dolgoz fel. Lényegi feltétel Isten szavának meghal- lása, ahogyan ez egykor és most is megtörténik. Hogyan viszonyul Isten szava a történelemhez? A szó és a tett egységében jelentkezik Isten szava. Isten önközlése történelmi eseményekben és szóbeli közlésekben jelentkezik, az emberhez szól, hozzá beszél, akinek kötelessége válaszolni a hozzá intézett isteni szóra. Az üdvtörténet önközlés Jézus Krisztusban teljesedett be. A teológia középpontjában így a történetiség, a személyesség, a vonatkozás, az üdvösség szempontjai kerülnek. Kiderül az üdvtörténeti teológiai reflexióban, hogy minden kinyilatkoztatásnak valódi története van, és ennek különféle fázisai vannak, az egyház közvetíti a történeti kinyilatkoztatást. A teológiai kifejtésben a Szentírási helyeket immár nem lehet egyszerűen „dicta probantia"- ként alkalmazni, a biblikus teológiát integrálni lehet és kell a szisztematikus teológiába, minden dogmatikus kijelentésnek történeti együtthatója van, és ezért manapság nem lehet a dogmatikát dogmatörténet nélkül művelni. Igen kényeges, hogy a teológiai reflexióba beemeljük a Szentírás és a szenthagyomány adatait, a kinyilatkoztatott adatokat nem lehet merőben tárgyi adatokként kezelni, mert lényegileg titkot hordoznak, arra utalnak. Igen komoly és mélységes következményei vannak a teológiában annak, ha szüntelenül figyelünk a kinyilatkoztatás konkrét eseményére, és abból merítjük az igazságokat. A teológiai reflexióban aztán feltűnik a kinyilatkoztatás eseményének fázis struktúrája. Az egyes dogmatikai igazságokat (pl. teremtés, megváltás, krisztológia, kegyelem) mindig az üdvtörténet egészében kell értelmezni. Új fogalmiságra, szemléletre tett szert a teológia az üdvtörténeti távlatban. Igen szépen kidomborodnak ebben a szemléletben lényeges szempontok: Krisztus központiság; pneumatikus dimenzió; egy- háztani vonatkozás; szentségi jelleg; az eszkatológiai irányultság; az antropológiai megalapozottság és végül a kerügmatikus, lelkipásztori jelleg. Igen nagy feladat elé állította az üdvtörténeti szemlélet a teológusokat, akik még csak a munka kezdetén vannak. A nagy munkában részt vett Gál Ferenc is, aki a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjaként ezt képviselte és neki köszönhetjük azt, hogy a magyar katolikus teológia lényegében ebben a kérdésben felzárkózott az európai színvonalhoz. 25
