Domonkos György (ford.): A családok lelki gondozása - Studia Theologica Budapestinensia 11. (1994)

III. A jegyesség: kegyelmi időszak

sáriak legmegfelelőbb mód a hit útja. Ezt a formát nem csak előnyben kell részesíteni, hanem mindinkább a házassági előkészítés módjának „normájává" kell tenni, vagyis olyan kézzelfogható célkitűzéssé, ame­lyet ha fokozatosan is, de minden olyan jegyespár megvalósíthat, aki a házasság szentségét kéri. Ezen belül e hitbeli út módszere és tartalma kell, hogy ihlessen minden „jegyesoktatást" vagy „lelkipásztori beszél­getést". A nevelés útjainak sajátos jellemzői szerint személyes, ugyan­akkor közösségi folyamatról van szó, amely fokozatosan és folyamato­san valósul meg, és amelynek során szeretettel és türelemmel megálla­pítható, ki hol tart ezen az úton, és milyen lépések megtétele vár rá, hogy közelebb kerülhessen a kitűzött célhoz. A hit útja változatos kezdeményezéseket és javaslatokat kíván Pontosan azért, mivel sajátos nevelési útról van szó, a felkészítésnek ebben a szakaszában is változatos kezdeményezésekre van szükség, amelyeknek segítségével a különböző jegyespárokat helyzetüknek és igényeiknek legmegfelelőbb módon lehet segíteni. Minden jegyespár­nak ugyanis a házasságra való jelentkezéskor már van sajátos lelki ar­culata, saját története, a keresztség után a hitben megtett hosszabb vagy rövidebb útja. Bizonyos párok úgy jelentkeznek a házasság szent­ségének felvételére, hogy még a kereszténységbe való bevezetést sem fejezték be a bérmálkozás szentségével. Az egyes személyek iránti tisz­telet megkívánja mindezek figyelembevételét és az evangelizáció dina­mizmusa is azt sugallja, hogy sokféle javaslattal álljunk elő, annak tu­datában, amit a Zsidókhoz írt levél szerzője így fogalmaz meg: van akinek tejre van szüksége, van, akinek szilárd ételre (1. Zsid 5,12). E hitbeli út közegét az egészében felelős Egyház adja Végül, éppen célkitűzéséből kifolyólag, ez a felkészítés „kizárólag egy keresztény közösség konkrét közegében valósulhat meg, amely a hitet megvallja, ünnepli a liturgiában és életében kifejezésre juttatja." Ez ki­hívást jelent a teljes keresztény közösség felé, minden szintjén és min­den megnyilvánulási formájában: a papoktól a világiakig, a házaspá­roktól magukig a jegyesekig. 46

Next

/
Thumbnails
Contents