Domonkos György (ford.): A családok lelki gondozása - Studia Theologica Budapestinensia 11. (1994)
I. A házasság és a család evangéliuma
is; a szülők felelősségtudatának növekedése a gyermekek világrahoza- tala és nevelése területén; a családok közötü találkozások, kapcsolatok, barátságok és kölcsönös segítségnyújtás szükségességének általános elfogadottsága; az egyes családok társadalmi felelősségének és egyházi küldetésének újrafelfedezése és hangsúlyozása; magának a családnak, mint az emberebbé válás helyének kiemelése — mind a házastársak számára a kölcsönös, kizárólagos, visszavonhatatlan és termékeny szeretet tapasztalata által, mind a gyermekek számára a világrahozatal tényében és a nevelés egész folyamatában. Ez a néhány érték talán közömbösen hagy bennünket, mégis ezek vezessenek bennünket a teológiai reflexiók, a lelkiség, a lelkipásztori munka és a társadalmi cselekvés területén. A problematikus tényezők sokasága Ugyanakkor megvannak, sőt, még súlyosabban jelentkeznek napjainkban mindazok a problematikus vagy negatív tényezők, amelyek felboríthatják a rendezett házastársi és családi együttélést. Ilyenek többek között a következők: a nemiség kisajátítása és túlhangsúlyozása, amelyet gyakorta a nemi életre szűkítenek; a házastársak különféle problémái miatt félelem a gyermekek vállalásától, vagy annak egyenes elutasítása; az abortusz bűne; a fogamzás megelőzésére irányuló életmód és gondolkodás mind nagyobb elterjedése; a sterilizáció gyakorlatának növekedése; a mesterséges megtermékenyítés különféle formáinak aggályoktól mentes alkalmazása; a homoszexuálisok kétes „jogainak" követelése; a házastársak, illetve a szülők és gyermekek közötti viszony kétértelmű vagy sokszor téves elmélete és gyakorlata; a gyorsan válságba jutó házasságok, a válások és a szabályozatlan házassági helyzetek számának szaporodása; a szülők korai menekülése nevelői felelősségük elől, vagy éppen ellenkezőleg, olyan birtoklási vágyra visszavezethető nevelői kapcsolatok, amelyek elfojtják a gyermekek szabadságát, gátolják vagy kényszerpályára állítják hivatásválasztásukat; a házasság intézménye irányában különféle okokból megnyilvánuló közömbösség vagy egyenesen elutasítás; a házasság természetfeletti, keresztény és egyházi értékének nem ismerete, akaratlan vagy akaratlagos semmibevevése; a családok részéről és az ő érdekükben kifejtett társadalmi-politikai elkötelezettség elégtelen volta vagy teljes hiánya. 12