Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?

Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?

VI, 474, HazaiOkm. V, 32, VIH. 120=430, PRT X, 532, Zala vármegye története. Oklevéltár. (a továbbiakban Zala) Szerk. Nagy Imre, Véghely Dezső és Nagy Gyula. 1-13. Bp. 1886-1890.1,99, Veszpr. Reg. 1,43,79-80. sz„ DF 200821 (Veszprémi káptalan magánlevéltára, Csaba 6), kivonata: Veszpr. Reg. 167. sz.

42. HazaiOkm. IV, 3-5,7, kritikája: Reg. Arp. 21. sz., Veszpr. Reg. 7-8. oldal.

43. Wenzel 1,26, vö. Békefi i. m. 13, Gáspár Mária: A rabszolgaság megszűnése hazánkban. Bp. 1909.32, PRT XII/B, 364.

44. Glossarium Mediae et Infimae Latinitatis. Conditum a Carolo du Fresne domino du Cange, (a továbbiakban: du Cange) Editio nova. I-X. Niort, 1883-1887. VI, 19-20, Mediae Latinitatis Lexicon minus. Composuit J. F. Niermeyer. Perficiendum curavit C. Van de Kieft. Leiden, 1976. 729- 730. A temetési szertartás szövegét a 12. századtól kezdve többnyire már nem a Sacrameníarium vagy a Missale, hanem külön liturgikus könyv tartalmazta. Ennek neve Exe- quiale vagy Obsequiale volt. Du Cange VI, 19, Hieronymus Frank: Geschichte des Trierer Beerdigungsritus. Archiv für Liturgiewissenschaft IV/2 ( 1956), 288.

45. Régi magyar glosszárium, (a továbbiakban: Glosszárium) Szerk. Berrár Jolán, Károly Sándor. Bp. 1984.707.

46. Szamota István - Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár, (a továbbiakban: OklSz.) Bp. 1902-1906. 1000. Lásd még az 50. jegyzetet.

47. Pais Dezső: A torok szó rokonságáról. Magyar Nyelv 39 ( 1943), 344- 345, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. (a továbbiakban: TESz.) Főszerk. Benkő Lóránd. Szerk. Kiss Lajos, Papp László, Kubínyi László. I-III. Bp. 1967- 1976.111,947.

48. Tagányi i. m. 48, Pais Dezső: Megtorol. Magyar Nyelv 18 (1922), 161.

49. Du Cange egyetlen adatot közöl, amelyben az exequialis szó társadalmi réteget jelöl. Ez az előfordulás ül. Ince pápa

257