Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Mészáros István: A magyar nevelésügy kezdetei
Szent István és a magyar nevelésügy kezdetei Jegyzetek 1. Ezekről az iskolatípusokról részletesebben ld. Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Bp. 1981.17-37. A témát érintő irodalomtörténeti megközelítésű monográfia: Mezey László: Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Bp. 1979. 2. Scriptores rerum hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Edendo operi praefuit Emeri - cus Szentpétery. II. Bp. 1938.493. A Gellért-legendák szövegének újabb kiadása Szabó Flóris fordításában: Árpád-kori legendák és intelmek. Szerk. Érszegi Géza. Bp. 1987.68-94. 3. Scriptores II. 494. — Vita tárgya, hogy a nagyobb Gellért- legenda vajon az 1030-as állapotot tükrözi-e, vagy pedig keletkezésének későbbi idejét. A vita kimenetele nem változtat a lényegen: a köznép közötti pasztoráció elindítása aligha történhetett másképpen Csanádban (éppen úgy, mint más tájakon), csakis az itt leírt módon. A Gellért-legendák szakirodalmát kritikailag újabban Györffy György ismertette: István király és műve. Bp. 1977.563. Saját véleménye a nagyobb Gellért-legendáról: „csak ott van forrásértéke, ahol maga is régebbi kútfőkből merít”, ilyen többek között a Csanádi egyházmegye megszervezését tárgyaló rész (ebben van szó a káptalani iskolákról is), ennek forrása „a Csanádi egyházak kezdeteit tárgyaló XI. századi monostori feljegyzés vagy egy korai elveszett legendaváltozat” lehetett (uo. 296.). Mezey László szerint feltételezhetjük, hogy a legendaszöveget továbbalakító „egymást követő interpolátorok nem elsősorban az eredeti szöveg iskolatörténeti adatainak megváltoztatásával igyekeztek céljukat elérni”. Mezey i.m. 109. 4. Második törvénykönyv, 1. pont. Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Bp. 1904.153. 5. Györffy i.m. 186. 97
