Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól

Szent István király jerazsálemi alapítványairól

7.térkép

A Szent Sír szentélyei a VII. és IX. század között

1. A Szent Sír barlangja

2. A föléje emelt kerek kápolna oltára

3. A Golgota kis kápolnája

4. Lejárat a barlangciszternához

5. Ősi családi sírboltok, a várfal maradványai

6-7. A ciszterna és kápolnája

A. A bebalzsamozás kőpadjának kápolnája. A középkori leírások Mária-Magdolna kápolnájának is nevezik.

B. Krisztus börtöne kápolnája a VIII. századból. Itt őrizték azt az oszloptöredéket, amelyhez Krisztust kötötték megostorozása idején.

C. D. E. A következő két évszázadban épült kápolnák a görög szertartási! hívek számára. A bejáratuk nem a bazilika-térre nyűik.

F. Az örmény katolikusok kápolnája már a térre néz. Mindezek a kápolnák nem tartoztak a bazilika épületéhez. A Golgota kápolnája és a Mária Magdolna kápolna is külön kis épületek voltak

G. A feltámadás után, a hagyomány szerint, Krisztus itt találkozott Mária Magdolnával. Első forrás e kápolnáról Saewulf, 1102.

H. Mária oszlopcsarnoka. Jeruzsálemi hagyomány szerint Mária innen személte fia haldoklását

I. J. K. Kis kápolnák a szenvedés-történet egyes emlékeinek őrizetére.

L. M. Hákim kalifa rendeletére 1009-ben a Szent Sír kápolnáját ledöntik, a Szent Sír barlangját kalapáccsal szétverik, de a kő-fekvőhelyhez nem nyúlnak. 1024-ben vallásszabadságukat visszanyerve a keresztények felhúzzák e kis kápolna falait, és időleges tetőt helyeznek el föléje. Csak 1030 után lehet megkezdeni a restaurálási munká - kát.

79