Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól
Bozsóky Pál Gerő A győztes keresztesek vezérei megosztották egymás közt a régi emlékeket, épületeket, utcákat. A szentélyekbe is került latin egyházi személyzet. Az ostrom alatt Godfroi de Bouillon parancsa szerint a Szent Sír Bazilika épülete úgyszólván semmit, a környező kolostorépületek pedig csak elenyésző károkat szenvedtek. Nagyobb szabású építkezésre azonban az első húsz-huszonöt év alatt alig került sor, hiszen úgyszólván állandóan harcban álltak a keresztesek a környező muzulmán seregekkel. A határok biztosítása után a szent helyek helyreállítására, kibővítésére is lehetett gondolni, valamint a zarándokházak működtetésére. A keresztesek teljhatalmú urai lévén a városnak, a tereprendezés nekik nem okozott gondot, de tiszteletben kellett tartani a hajdani intézmények helyeit és jogait. Jeruzsálem felszabadításában nem vett részt jelentősebb magyar sereg vagy főár, így telket, helyet, szentélyt a magyarok nem kaphattak. A latin királyság kezdetén úgy látszik, hogy a magyar zarándokok vagy kiszorultak a hagyományos zarándokházakból, vagy pedig a számuk szaporodott meg jelentősen, mert egy nemes lelkű magyar hölgy, Petronilla asszony két házat vett, hogy azokban kórházat alapítson a beteg magyar zarándokok számára 1135-ben 400 bizánci aranyért. (87) A Vilmos pátriárka idejében megkötött szerződést a helybeli keresztény tisztviselők után aláírta Symeon magyar föesperes, Kozma magyar remete és társa Bonifác remete is. Egy magyar főesperes léte jelentősebb magyar kolóniára utal, hacsak nem volt ö is zarándok. Ez a telek a Szent Sír Bazilikától északra, mintegy két-háromszáz méterre volt a Szent István vértanúról és a Szent Sírról nevezett utcák sarkán. Volt tulajdonosaik egy béziers-i származású francia és egy drogman (tolmács és kalauz) voltak. Petronilla asszony tehetős polgári családból származhatott, mert különben a királyság szokásai szerint nemesi nevét vagy címét is feljegyezték volna. Sajnos semmiféle forrás nem szól arról, hogy a ház működtetéséhez milyen anyagi forrásokkal rendelkezett. Az okmányból csak azt tudjuk meg, hogy a Szent Sír Bazilika kanonokjainak az asztaláról „két ember részére kapott prebendát”. Talán nem tévedünk, ha ezzel az alapítással hozzuk kapcsolatba II. Géza magyar király (1141-1162) egy alapítását. IV. Orbán pápától maradt fenn egy 1262. évi oklevél, amelyben az Apostoli Szent52
