Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól
Szent István király jeruzsálemi alapítványairól A Szent Sír Bazilikában a többség liturgikus nyelve a görög volt, de pontos adatok vannak már Nagy Károly idejéből a latin zsolozs- mázásra és misézésre. A zarándokokkal természetesen nyugati (latin) papok és szerzetesek is jöhettek mindig, akik az istentiszteletet és a zsolozsmát saját nyelvükön, azaz latinul végezhették. Emellett voltak helyben letelepített latin papok, akik a nyugati hívek latin liturgiáját, a hívek lelki vigasztalását, a szentségek kiszolgáltatását végezték, s ezek az amalfi kereskedők által meghívott bencések voltak. (64) De mert a ledöntött kolostorok újjáépítése sok pénzbe került, ők is szívesen fogadták a magyar király „hozzájáruld - sát". Hogy Szent István „hozzájárulása” rendszeres volt és főképpen élete vége felé igen jelentős, arról tanúskodik már a Hartvik legenda (c. 19), amikor így ír: „Követei képében még a külföldi tartományok monostorait is gyakran meglátogatta királyi adakozókedvének megszámlálhatatlan ajándékával. ” A többi legenda évenkénti adományokról tud. Az ősi bencés apátságok építkezési szabályai mindig tervbe iktatták az átutazók és zarándokok menhelyéül szolgáló, de az apátsági épülettől külön álló, bár a komplexumhoz tartozó épület—a hospici- um—létrehozását. Ha a kivitelezéshez jelentősen hozzájáruló jótevő ezt így kívánta, akkor saját népei, nemzete fiai elsőbbségi joggal rendelkeztek ugyan, de a többiek kizárása nélkül. Ha István király adományai továbbvivőinek meghagyta, hogy az általa segített épületben saját nemzetének fiai élvezzék ezt a jogot, akkor ez így lehetett. Nagy Károly sem járt el másképpen. Amikor tehát a magyar krónikák arról írnak, hogy a magyarok számára zarándokházat alapított Szent István, akkor ezt a szokásban lévő gyakorlatot kell szem előtt tartanunk, de kizárólagossági jog nélkül. Nagy Károly protektorátusa két irányban érvényesült: a. / védelmébe vette a már meglévő nevesebb szentélyeket, a Szent Sírt, a Golgotát, Názáretet, Betlehemet stb. és b./ a latin zarándokok lelki és testi szolgálatára kolostorokat és menedékházakat alapított. Bölcs Bernât barát (Bemard le Sage) 865. évi zarándok-naplójából ismerjük a nagykárolyi rendelkezések alapján (65) létrejött jeruzsálemi alapítvány-komplexumot: 45
