Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól
Szent István király jeruzsálemi alapítványairól Amikor két évszázaddal később Szent István olyan megbízatást adott zarándok-követeinek, hogy a nagykárolyi alapítványok új életre keltését segítsék elő, akkor gondolni kellett a mindennapi ellátást biztosító, de közben már a helyi lakosság kezére került telkek, tulajdonok visszavásárlására is. Visszaperelni természetesen nem lehetett, hiszen az intézmény nem működhetett rendesen már régóta, és a jelzett birtokok tulajdonok a muzulmán szokás szerint jogosan kerültek új gazdáik birtokába. Tehát vissza kellett őket vásárolni. Vagyis kártalanítani az érdekelt muzulmán családokat, ami nem lehetett olcsó. Igazat mondanak tehát a magyar krónikák, amikor a szerzetesek és szerzetesnők fenntartására szolgáló majorságokról és kertekről írnak, mert azokat visszavásárolva István is az alapítóhoz méltó munkát végzett. A szerzetesi és szerzetesnői kolostorok újjáépítéséről A Szent Sír Bazilika közvetlen közelében három egyházi intézményről tudunk: férfi és női szerzetesházról és hospiciumról, zarándokházról, mely a betegek kórháza is volt. Forrásaink nagy része francia, idézzük tehát őket francia nevükön: Sainte Marie la Latine, Sainte Marie la Petite és Saint-Jean l’Aumonier, vagyis Alamizsnás Szent János. L. H. Vincent és F. M. Abel a francia Jeruzsálemi Biblikus Iskola neves domonkosrendű tanárai „Az Új Jeruzsálem” (JéruzsalemNou- velle) című monumentális munkájukban külön is kiemelik Szent István király érdemeit a szentélyek restaurálása idejéből. Ugyancsak elimeréssel adózik emlékének Lépőid Dressaire, asszumpcionista főiskolai tanár is. (60) A „szentélyek” általános megjelölése náluk magában foglalja nemcsak a Szent Sír Bazilikát, hanem a mellette lévő „latin” kolostorokat is. Az amalfi kereskedők szerepét már említettük. Közreműködésük azért volt fontos, mert sokrétű tevékenységük következtében nekik mindenütt befolyásos kapcsolataik voltak. A több szakaszban lefolytatott tárgyalásaikat ismertető információkból tudjuk, hogy Amalfiból már ismert bencéseket kerestek a kolostor- épületek benépesítésére. így esett választásuk a Salemótól 8 km-re fekvő La Cava bencés apátságra, amely a francia clunyi moz43