Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól
Szent István király jeruzsálemi alapítványairól rándokok közül csak kevesen értek célba, mert már útközben kifosztották őket mindenükből. Bár lassan, de a hírek elérkeztek Nyugatra is, nagy megbotránkozásokat keltve. Hákim üldözése tíz évnél is tovább tartott. 1021 után azonban már nem fogadott el feljelentéseket, s azokért senki sem remélhetett jutalmat. Hákim korlátlan jogfosztásai fájdalmasan igazolták, hogy a frank birodalom ereje megtört, támogatására, védelmére számítani nem lehet. Bizánc azonban új életre kelt, hatalmát gyarapította jól megszervezett hadserege. Ezután vele kellett számolni. A jeruzsálemi keresztények életében izgalmas változás csak akkor állt be, amikor két vesztett csata után Hákim utóda, Al-Zahir megegyezett VEI. Konstantin császárral 1027-ben. Az új megegyezés értelmében Konstantin megengedte a konstantinápolyi kicsi, de „ősi" mecset restaurálását, viszonzásul a keresztények is hozzáláthattak saját szentélyeik kijavításához Jeruzsálemben. Két újabb bizánci győzelem 1030-ban és 1033-ban újabb eredményeket biztosított a keresztényeknek. A bizánci császár pénzbeli és egyéb anyagi segítsége igen jelentős volt, de méginkább az általa küldött mesteremberek közreműködése a restaurálásban. Egymás után keltek új életre romjaikból a templomok és a kolostorok. (25) Bizánc még azt is elérte, hogy a kényszer alatt muzulmánná lett keresztények visszatérhessenek őseik hitére, elhagyott egyházaikba. (26) A császár erre szabadon bocsátotta az összes arab hadifoglyát. Azokat, akiket közben eladtak, szabaddá tette és szintén hazaküldte. A kalifa pedig elrendelte, hogy a keresztény zarándokokat többé ne zaklassák. A rendelet épp időben jött: közelgett a nagy 1033-as jubileumi búcsú, ami új lendületet adott a restaurálási munkálatoknak is. Sajnos 1034 januárjában nagy földrengés rázta meg az egész vidéket, súlyos anyagi kárt okozva mindenütt. A keresztények lelkesedését még csak jobban fűtötte ez a „kihívás”: a munkát fokozott tempóban folytatták és 1034 után a külföldi zarándokok adományai is növekedtek. Valósággal becsületbeli kötelességüknek tartották a nagy munka adományokkal való segítését. Aki csak tudott, sietett Jeruzsálembe. Ezekbe a mozgalmas évekbe kapcsolódott be Szent István is a jeruzsálemi szentélyek, kolostorok restaurálási munkájába. 29