Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Erdő Péter: Az esztergomi vikáriusi bíróság könyvkultúrája legrégebbi protocolluma tükrében

Erdő Péter pontban másoltak ebbe a kéziratba. Előfordulnak olyan lapok, melye­ken egy keltezett szöveg után másik, korábbi dátumot viselő szöveg következik (pl. p. 43-44: először 1526. március 1, azután 1525. június 13; p. 54-55: először 1527. május 16 [p. 54], azután 1527. január 12 [p. 55], végül 1528. június 8 [p. 55]). Az üyen formulák közül a legré­gebbi keltezése 1512. május 12 (p. 61), a legújabbé pedig 1532. no­vember 7 (p. 76). Az „A” tartalmi egység (lásd alább) tehát 1525. első hónapjaiban keletkezett. A „B” egység az, A” egység után, fokozatosan jött létre, ám nem folyamatos jegyzőkönyvvezetés eredményeként, hanem mint több, bizonyos mértékig véletlenszerű feljegyzés gyümölcse. Ennek az egységnek a legkésőbbi bejegyzéseit minden bizonnyal 1532. novemberében vagy nem sokkal később írták le. A „C” egység (lásd alább), vagyis a II. rész, egy csupán néhány hetes időszak alatt íródott: az első bejegyzés röviddel 1564. január 17-e előttről való (p. 85: az 1564. január 17-i bejegyzés kezdete előtt az előző jegyzőkönyv utolsó sorai állnak), az utolsó szöveg pedig az 1564. március 6-i dátu - mot viseli (p. 81 ). Lévén szó itt jegyzőkönyvekről (lásd alább), ebben a részben a keltezés valóban a beírás napját jelenti. Az I. rész Esztergom városában íródott (p. 3: „dominus demetrius episcopus iudex in domo solito sedet pro tribunali”, p. 76: „datum Strigonii”). A vikáriusi bíróság és az érseki kúria ugyanis ebben a városban működtek egészen addig, amíg a törökök elől 1543-ban - rövid pozsonyi tartózkodás után - Nagyszombatba át nem települtek. Ez utóbbi városban azután évszázadokig megmaradt ez a bíróság. (13) A II. rész már Nagyszombatban íródott (1564-ben: p. 79 stb.), olyan időben, amikor a bíróság is ebben a városban tevékenykedett. Az ebben a részben említett delegált bírók az Esztergomi Főegyház­megye Székeskáptalanja ismert kanonokjai a nagyszombati korszak­ból (pl. p. 79 és 94: „Georgius Welikynus”). (14) 3. Tartalom Noha a kézirat formátum szerint két részből áll, tartalmüag há­rom egységet kell megkülönböztetnünk, nevezetesen: ,A”) a régi protocollum; „B”) egy különböző kivonatokat, formulákat, megjegy­276

Next

/
Thumbnails
Contents