Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Erdő Péter: Az esztergomi vikáriusi bíróság könyvkultúrája legrégebbi protocolluma tükrében
Erdő Péter val eljáró rendes egyházi bíróság élén. Ezeket a magyar egyházi bírókat a pápai oklevelekben néha mégis officialis névvel illetik. Ez a szóhasználat annak jele, hogy a Szentszék a magyar vikáriusi bíróságokat és a többi európai officiálisi bíróságokat egyazon intézménynek tekintette. Ez az azonosítás a kor kánon jogi irodalmában is megalapozást nyert. (6) Egyes szerzők hangsúlyozzák, hogy a magyarországi helyzet ebben a tekintetben az olasz gyakorlathoz volt hasonló. Ezeknek a bíróságoknak a keletkezésében és fejlődésében ugyanis hazánkban mind a pápai követek, mind az itt tevékenykedő számos olasz kánonjogász fontos szerepet játszottak. (7) Feltehetjük tehát a kérdést, hogy Magyarországon is nem vezettek-e a külön bírósági protokollkönyv helyett inkább közös (vegyes) regisztert a vikárius közigazgatási és bírói működésének aktáiról. Az ilyen imbreviatúrás könyvek Olaszországban jellemzőek voltak (8), ennek a műfajnak a középkori Magyarországról származó példányai azonban nem ismeretesek. Mégis túlzás volna a magyarországi vikáriusi bíróságokban és azok gyakorlatában csupán a megfelelő itáliai formák pontos utánzatát látni. Az Ibériai félszigeten is az általános helynök töltötte be a püspöki bíró szerepét, így ott is inkább vikáriusi bíróságokról beszélhetünk. (9) Az itáliai intézményi formákkal való azonosság állítása helyett egyszerűen azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar vikáriusi bíróságok az egyházmegyei bíróságok „déli típusához” tartoztak. Ám Európában másutt is előfordult, hogy az off iciális és az általános helynök tisztségét ugyanarra a személyre bízták. (10) Ez az ösz- szekapcsolás pl. Lengyelországban szabállyá vált és az egyházmegyei levéltárak elrendezésében is nyomot hagyott. ( 11 ) A XV. század második felét"ol fogva a főofficiális Lengyelországban egyszersmind általános helynök (vicarius in spiritualibus) is volt. (12) Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a legrégibb olyan protokollkönyvet, melyet magyar vikáriusi bíróságnál vezettek és hogy ebből bizonyos következtetéseket vonjunk le a középkori magyar vikáriusi bíróságok tevékenységére nézve. Noha a proto- kollkönyvek - külső alakjuktól függetlenül - nem minősíthetők kódexeknek, az általunk vizsgált írott emlék számos olyan megjegyzést tartalmaz, mely az esztergomi vikáriusi bíróság késő középkori könyvhasználatáról is értékes információkkal szolgál. 274
