Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?

Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?

Szabolcs megyében Józsa, Veszprém megyében Béresén, Ganna, Ka jár, Lőrinte, Peremarton és Szőlős, Zala megyében Árbahám, Füred, Kál, Kék, Keszi, Paloznak-Csopak, Papsoka, Pécsely, Sümeg, Szőlős, Tótdörögd és Vászoly. (Néhány bihari adatnál a hiányzó lakóhely nagy valószínűséggel azonos volt azzal a településsel, amelyben a birtokos egyház állt.) Az észak-magyarországi Györke települést pontosan nem tudtam lokalizálni. A pannonhalmi apátság 1152-ben, a Szatmár megyei cégényi monostor 1181-ben, illetve a bakonybéli apátság 1251-ben említett torlóinak lakóhelyét a források nem közük.

125. Észak-Magyarországon a Bars, illetve a Borsod megyei Dusnok helység, továbbá a györkei torló, valamint a Hont megyei Ságizsidód falu 13. századi nemesi birtokosának Dusnok neve utal erre a társadalmi rétegre. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti födrajza. (a továbbiakban: Tört. föld.) I-ni. Bp. 1963- 1987.1,438,771, III, 240, DL 40922, kiadása: HazaiOkm. VIII, 120=430. Az etnikai viszonyokra lásd Kniezsa István: Magyarország népei a Xl-ik században. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk. Serédi Juszti- nián. II. Bp. 1938. térképmelléklet.

126. Rudolf Rauscher: O Regestru Varadínském. Bratislava, Casopis Ucené spolecnosti Safaríkovy, Iü. Bratislava, 1929. 324-326, Heinrich Felix Schmid: Die rechtlichen Grundlagen der Pf arrorganisation auf westslavischen Boden und ih - re Entwicklung während des Mittelalters. Weimar, 1938. 912-913, Kucera: DuSnici, 165-179, Uö.: Slovensko, 305- 307.

267