Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?

Solymosi László

lustrans Bohemico-Moravicae historiae fontes. Brünn,

V

1876.43, Antonín Profous: Místní jména v Cechách. I. Praha, 1947.444-445.

95. A latin szó már a brevnovi bencés apátság 993. évi oklevelében is előfordul. De ezt a forrást a 13. században hamisították. A második adat sem datálható pontosan, mert az 1057 körül készült oklevélben ezt a részt kivakart szöveg helyére valamivel később írták be. Egyértelműen hiteles viszont a harmadik előfordulás, amely egy 1125 és 1140 között keletkezett kanonoki végrendeletben található. Cod. Boh. I, 59, 130, 348, II, 305, 422, Vö. Barbara Sasse: Die Sozialstruktur Böhmens in der Frühzeit. Historisch-archäologische Untersuchungen zum 9. -12. Jahrhundert (Berliner historische Studien Bd. 7, Germania Slavica IV) Berlin, 1982.14 7.

96. Cod. Boh. 1,130,11,305.

97. Lásd a 2. jegyzetet.

98. Kucera: DuSníci, 167,169.

99. Melich i. m. 1/2,428, Kniezsa István: Újabb vélemények a magyar nyelv szláv jövevényszavainak eredetéről. Nyelvtudományi Közlemények 49 (1935), 360.

100. A telepítés mértékére a Csehi nevű települések viszonylag nem nagy száma, illetve egyes adatok utalnak. Mályusz Elemér: A középkori magyar nemzetiségi politika. Századok 73 (1939), 273-275, Kristó Gyula - Makk Ferenc - Szegfű László: Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez. I. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, Acta Historica, tom. 44. Szeged, 1973.27, Fejér IV/1,59, vö. Reg. Arp. 617. sz.. Reg. Varad. Nr. 316.

101. MonStrig. 1,85.

102. Reg. Varad. Nr. 166,328,379, HazaiOkm. V, 31 -32.

103. Dictionnaire de droit canonique. Publié sous la direction de R.Naz.I. Paris, 1935.310.

104. Závodszky: Törvények, 153.

264