Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?
Solymosi László keznek a máshová távozás szabadságával. ( 115) A részleges szolgai el - szabadítás, amely a torló réteg keletkezése szempontjából döntő volt, később terjedt el Magyarországon. A Szent István-kori szabadságfogalommal szemben minőségileg új, viszonylagos libertas ról az 1092. évi szabolcsi vegyes zsinat 30. cikkelye tudósít. ( 116) Ez a rendelkezés többek közt azokról szól, akiket lélekváltságképpen azért szabadítottak fel, hogy az egyháznak szolgáljanak. (117) A nevezetes intézkedés egyértelműen azokra a részlegesen felszabadított személyekre vonatkozott, akiknek helyzetét az egyéni szabadság bizonyos foka és a tőle elválaszthatatlan szolgálat, éspedig az egyház javára végzett szolgálat jellemzett. Az egyházi szolgálónépek eme sajátos csoportjába tartoztak a torlók is. Nem Szent István ezredforduló táján készült első dekrétumának 18. cikkelye, hanem a Szent László-kori ún. első dekrétum, az 1092. évi szabolcsi vegyes zsinat 30. pontja hozható kapcsolatba ezzel a társadalmi réteggel. A zsinati intézkedés szövegéből az is kiolvasható, hogy ez a társadalmi csoport akkoriban már létezett. A zsinat nem új társadalmi réteget kívánt meghonosítani Magyarországon, hanem a gregori- anizmus szellemében arra törekedett, hogy a már létező sajátos egyházi szolgálónépek servitium át a magánegyházak világi uraival szemben kizárólag az egyház, pontosabban annak papja részére biztosítsa. A torlók létezésének feltételei tehát már 1092 előtt is megvoltak. Nem valószínű, hogy ezek a feltételek az államalapító király halálát követő ismétlődő trónviszályok és pogánylázadásoksorán teremtődtek meg. Szent Gellért püspök bizonyára a hazai állapotokat ostorozta, amikor a lélekváltságul szolgáló adományok visszavétele ellen tiltakozott. ( 118) A sajátos társadalmi réteg keletkezése sokkal inkább a kereszténység magyarországi megszilárdulásának kísérőjelensége lehetett. Ez pedig lényegében all. század közepén, pontosabban az utolsó pogánylázadást követően a hatvanas években vette kezdetét. A zselicszentjakabi nemzetségi monostor 1061-ben kelt alapítólevele még mit sem tud erről a szolgálónépről. (119) A százdi nemzetségi monostor viszont sokszor említett 1067 körüli alapítólevele szerint már Dusnok falut és benne dusnok-torlókat birtokolt. ( 120) A keresztény halotti liturgiához kapcsolódó halotti emléklakoma előteremtésének sajátos módja a magyarországi egyházi birtokon a 11. század második felében jellegzetes társadalami réteg kialakulásához vezetett. Aligha volt véletlen, hogy ez a réteg nemzetségi monos250
