Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól
Doctor et apostol, Budapest 1994. Bozsóky Pál Gerö Szent István király jeruzsálemi alapítványairól A keresztény magyar utókor csak hálával és megilletődéssel gondolhat arra az apostoli lelkületű királyra, aki országot alapító, egyházat szervező, határokat védő gondjai közt a határokon túlra került vagy utazó magyarokról sem feledkezett meg, hiszen Rómában, Konstantinápolyban és Jeruzsálemben alapítványokat tett lelki és testi védelmükre, gondozásukra. Kolostorokról és zarándokházakról szólnak az ősi krónikák, de néhány későbbi szerző még azt is tudni véli, hogy a magyarok első királya példát mutatva alattvalóinak, maga is elzarándokolt volna Rómába és Jeruzsálembe. E rövid történelmi áttekintés elsősorban Szent István esetleges jeruzsálemi útját, szentföldi adományait és alapítványait szándékozik vizsgálni (1) és a rendelkezésünkre álló történelmi források segítségével a következő kérdésekre válaszolni: — Milyen volt a jeruzsálemi szentélyek sorsa az ezredforduló előtt? — Kik írtak Szent István jeruzsálemi útjáról, és járt-e valóban a Szentföldön az első magyar király? — Mikor és milyen adomámyokat adott, miféle alapítványokat tett Jeruzsálemben, és kiknek a segítségével juttatta el rendeltetési helyükre? — A megbízott közvetítők müyen célra fordították a minden forrás által „gazdagnak” nevezett adományokat? — Mi lett a szentistváni alapítványok sorsa a XI. század végén, voltak-e később hasonló kezdeményezések? A jeruzsálemi keresztény szentélyek rövid története a X. század végéig Az evangéliumok egybehangzó elbeszélései szerint Jeruzsálemben a kivégzések helye, a Koponyák hegye, a Golgota a város kapuin kívül volt. Itt feszítették keresztre a Názáreti Jézust Pontius Pilatus 23