Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?
Solymosi László Az alkalmankénti alamizsna mellett a kápolna törzsvagyona alapvetően a pap és a szolgák megélhetését, valamint a kápolna fenntartását szolgálta. Az ekével megművelt föld valamennyi termését a szükséges vetőmag félretétele után megfelezték, akárcsak a Kálmán-kori zsinat 67. cikkelye szerint a saját ökörrel dolgozó szolgák esetében: fele a papé, fele a szolgáké lett. (30) Az egyenlő részesedésnek megfelelően az eke két vasalkatrészét is közösen pótolták: a hosszú vasat a papnak, a másikat pedig a szolgáknak kellett előteremteniök. A széna- és szalmatermésnél az előbb említett zsinati határozatból ismert másik arány érvényesült: kétharmadát a szolgák a kápolna állatállományának ellátására fordították, míg egyharmadát a pap kapta meg. A bor teljes egészében a pap jövedemét képezte. Az állapszaporulatból évente egy borjú szükség esetén az eke javítását fedezte, míg a többi egyenlő arányban a papot és a kápolnát illette meg. Az utóbbi részesedése a kápolna tetőzetének, állagának megóvását és az oltár szükségleteit biztosította. Az adományozók néha a szolgálónépek kötelezettségeivel együtt gazdaságuk nagyságát is feltüntették. Zozimas váradi püspök 1264- ben lelke üdvéért az esztergomi káptalannak adta Somogy megyében fekvő Bere nevű vásárolt földjét szőlőkkel, erdőkkel, rétekkel, udvarhellyel, házakkal, pincével, továbbá örökölt szolgájának két fiát és - megtalálása esetén - szökevény apjukat, hogy halála után a kanonokok minden héten misét mondassanak bűnei megbocsátásáért, lelke üdvözüléséért. Ugyanakkor a szolgákra egy tagban kilenc hold trágyázott földet hagyott, hogy azok és utódaik somogyi köböllel mérve húsz köböl lisztet és húsz köböl gabonát adjanak a birtok kanonok kormányzójának, amikor az odaérkezik a szüretre, (31) Iparos is kerülhetett lélekváltságként az egyházi birtok népei közé. A tihanyi apátság birtokainak és szolgálónépeinek 1211. évi ösz- szeírása a szűcsök (pelliparii) között említ egy Servus nevűt, akit lélekváltság- adományként (pro remedio anime datus) kapott a monostor. (32) Ha ennyiféle lehetőségük volt azoknak, akik az egyháznak szolgálónépeket adtak, miért ne lehetett volna azok egy csoportját azzal a sajátos feladattal megbízni, hogy emléklakomáról gondoskodjanak? Benedek veszprémi comes a kor felfogása szerint 1171. évi végrendeletében Krisztust tette meg birtokai egy részének örökösévé, és 234
