Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Mezey László †: Gellért-problémák

Gellért-problémák Gellert Deliberatiójában és a Legenda maiorban egyaránt megtalál­ható: dux verbi, az ige vezére. Gellért azonban (Delib. 3,475: duce verbi Christo propitio) a kifejezést Krisztusra alkalmazza. És míg az általa ismert latin fordítás más szót használ (Scotus Eriugena 800 k.: Dux vero sit sermonis Christus), Gellért alighanem a görög ismereté­ben (hégésoito de tou logou Christos) a logost, pontosabban, verbum- nak fordítja. (A négyszáz évvel később élt firenzei humanista, a görö­gül jól tudó Ambrogio Traversari ugyanezt teszi/Dionysiaca II. 782/: Sit autem dux verbi Christus.) Lehetetlen, hogy ez az eset ne kínál­kozhatna adalékul Gellért görög tudásának kérdéséhez. Azt, hogy Gellért tudott görögül, Ibrányi Ferenc és Ivánka Endre szemében természetesnek tűnt, éppen Pseudo-Dionysius által Gellértre gyako­rolt nagy hatás tényéből következően. G. Silagi ezt kétségbe vonta (Untersuchungen, 29- 31). Úgy vélem, hogy a kérdés eldöntéséhez, a remélhetőleg alaposabbá váló Gellért-filológia, újabb érveket fog szolgáltatni. Ez alkalommal egy történeti jellegű megfigyelést legyen szabad szóba hozni. Kézai a XIII. század végén azt hitte, hogy Gellért Rosa- ciumban (Rosazzo) az aquilleai területen (in territorio Aquilegiensi) volt szerzetes. E nézet téves voltát már régebben kimutattam, mivel a kérdéses apátságot Gellért halála után alapították. Ugyanakkor fel­vetettem annak lehetőségét, hogy Kézai forrásában Rossano- ról le­hetett szó. Ez az 1000. év körül a kalábriai görög egyházi kultúra köz­pontjának számító érseki székhely, egyúttal az itáliai görög remete- szerzetesség nagy alakja, Szent Nílus (Neilos) első működési helye volt. (Ezért Rossanói Nílusnak is mondják.) Rossanumból Rosacium Kézainál úgy lehetett, hogy az előbbi számára ismeretlen volt, nem tudott vele mit kezdeni, tévedésnek, másolási hibának vélte; Rosaci­um (Rosazzo) ellenben a Magyarországról Padova vagy Bologna stú­diumaira igyekvő magyar klerikusoknak jóformán útjába esett. így aztán Kézai a nem ismert helynevet az ismerttel cserélvén ki, a hibás­nak tartott helyet, mint gondolhatta, ügyesen korrigálta. Marad tehát további vizsgálódás tárgya a görögül tanuló és a görög teológiával (Ps- Dionysius) ismerkedő fiatal velencei bencés Gellért Rossanóban tar­tózkodásának nem alaptalan hipotézise. Az viszont bizonyosnak ve­hető, hogy Kézai egy olyan forrást (legendaváltozatot) használt, amely ma már nem ismert, de ezt a most tárgyalt adatot Rossanumról tartalmazta. 219

Next

/
Thumbnails
Contents