Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Mezey László †: Gellért-problémák
Gellért-problémák Gellert Deliberatiójában és a Legenda maiorban egyaránt megtalálható: dux verbi, az ige vezére. Gellért azonban (Delib. 3,475: duce verbi Christo propitio) a kifejezést Krisztusra alkalmazza. És míg az általa ismert latin fordítás más szót használ (Scotus Eriugena 800 k.: Dux vero sit sermonis Christus), Gellért alighanem a görög ismeretében (hégésoito de tou logou Christos) a logost, pontosabban, verbum- nak fordítja. (A négyszáz évvel később élt firenzei humanista, a görögül jól tudó Ambrogio Traversari ugyanezt teszi/Dionysiaca II. 782/: Sit autem dux verbi Christus.) Lehetetlen, hogy ez az eset ne kínálkozhatna adalékul Gellért görög tudásának kérdéséhez. Azt, hogy Gellért tudott görögül, Ibrányi Ferenc és Ivánka Endre szemében természetesnek tűnt, éppen Pseudo-Dionysius által Gellértre gyakorolt nagy hatás tényéből következően. G. Silagi ezt kétségbe vonta (Untersuchungen, 29- 31). Úgy vélem, hogy a kérdés eldöntéséhez, a remélhetőleg alaposabbá váló Gellért-filológia, újabb érveket fog szolgáltatni. Ez alkalommal egy történeti jellegű megfigyelést legyen szabad szóba hozni. Kézai a XIII. század végén azt hitte, hogy Gellért Rosa- ciumban (Rosazzo) az aquilleai területen (in territorio Aquilegiensi) volt szerzetes. E nézet téves voltát már régebben kimutattam, mivel a kérdéses apátságot Gellért halála után alapították. Ugyanakkor felvetettem annak lehetőségét, hogy Kézai forrásában Rossano- ról lehetett szó. Ez az 1000. év körül a kalábriai görög egyházi kultúra központjának számító érseki székhely, egyúttal az itáliai görög remete- szerzetesség nagy alakja, Szent Nílus (Neilos) első működési helye volt. (Ezért Rossanói Nílusnak is mondják.) Rossanumból Rosacium Kézainál úgy lehetett, hogy az előbbi számára ismeretlen volt, nem tudott vele mit kezdeni, tévedésnek, másolási hibának vélte; Rosacium (Rosazzo) ellenben a Magyarországról Padova vagy Bologna stúdiumaira igyekvő magyar klerikusoknak jóformán útjába esett. így aztán Kézai a nem ismert helynevet az ismerttel cserélvén ki, a hibásnak tartott helyet, mint gondolhatta, ügyesen korrigálta. Marad tehát további vizsgálódás tárgya a görögül tanuló és a görög teológiával (Ps- Dionysius) ismerkedő fiatal velencei bencés Gellért Rossanóban tartózkodásának nem alaptalan hipotézise. Az viszont bizonyosnak vehető, hogy Kézai egy olyan forrást (legendaváltozatot) használt, amely ma már nem ismert, de ezt a most tárgyalt adatot Rossanumról tartalmazta. 219
