Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Mezey László †: Gellért-problémák
Mezey László szével való összevetése, erős kritika után, talán egy-két újabb használható adat birtokába juttatja kutatóinkat. 6. A legendák és a verses zsolozsma Gellért életét a kívülállók szemével látva mutatják be, többé vagy kevésbé hitelt érdemlő módon. Ezeknél biztosabban tájékoztat tulajdon életéről maga a szent. Gel- lérttől önéletrajz nem maradt. Eljutott viszont hozzánk egy műve, a Deliberatio supra hymnum trium puerorum. A tüzes kemencébe vetett három zsidó ifjú hálaéneke csodálatos megmaradásáért Dániel könyvében olvasható (3,1 -5). Gellért püspök már Csanádon, mint látszik a Szent István halálát követő zavaros évtizedekben, kezdte írni inkább kontemplativ, misztikus elmélkedéseit, semmint teológiai traktátusát, a „Benedicite omnia opera Domini Domino” kezdettel, a legutóbbi időkig a vasárnapi hajnali órában imádkozott bibliai énekhez. Nyolc könyvbe foglalt fontolgatásait Gellért csak az ötödik versig viszi. A munka befejezetlen maradt, esetleg a zavarok fokozódása, talán éppen a püspök-vértanú halála miatt. A freisingi dómkönyvtárból Münchenbe került (1804 után) egyetlen kódex nem végiegesített szöveget őrzött meg, hanem — azt kell hinnünk — egy viasztáblákra („tabellis”) és pergamen darabkákra („scedula”) — ha Gellért feljegyzései útba igazítanak — lejegyzett fogalmazatot. A jegyzetelő írás maga és igen sok, bizonyára nem egyszer önkényes rövidítés, a másoló számára az olvasást, a rövidítések feloldását bizonytalanná, s ezért a letisztázott szöveget nehezen érthetővé tette. A Deliberatiót G. Silagi 1978-ban kritikai kiadásban — mint említettem — már közölte. E nagyérdemű kiadásnak köszönhető, hogy Gellért műve ismét hozzáférhetővé, s a tüzetesebb filológiai vizsgálat is lehetővé vált. A szöveg érthetővé tétele, csak aprólékos paleográfiai, filológiai munka elvégzése után lesz lehetséges. A Gellért által használt szóanyag eredetének tisztázása, nyelvezetének, hivatkozásainak értékelése is még elvégzendő aprómunka. így tűnik majd elő Gellért szellemi habitusa, iskolázottsága, az őt ért szellemi és spiritualitás-tör- téneti hatások gondolkozását, életét és halálát befolyásoló ereje. 7. Ha e tekintetben biztosabban akarunk látni, olyan területen kell a kutatást folytatni, illetve Gellért amaz életszakaszában kell jobban tájékozódni, melyekre nézve a forrásaink csak kis mértékben használhatók. Bizonyosnak tekinthetjük azonban, hogy Gellért valóban Velencében született (talán erre utal a „beata Venetia” Delib 4,475), az újabban felmerült kétséggel szemben, saját szavait követve azt kell 216
