Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

László Gyula: Szent István és a honfoglalók

Szent István és a honfoglalók

professzor, a földmíves népek keze, tenyere szétlapul, a miénk, a lovas népeké keskeny, finom, inas kéz. íme, Szent István keze: ez is éppen ilyen, s nyilvánvaló, hogy szent királyunk nemcsak imára kulcsolta, hanem megmarkolta vele szablyáját is. A kéz olyan, mintha ökölbe szorulna, vagy éppen szablyát markolna.

A történészek szóba hozták, hogy hol a gyűrű a kézről. Ezzel kapcsolatban szeretnék emlékeztetni egy kisebb tanulmányomra: Michelangelo Ádám teremtéséről. (29) A még áléit Ádám bal kezét nyújtja a Teremtő felé, aki jobbjával közeledik feléje, hogy a két ujj érintkezésével életre keltse. Ez a mozzanat így nincs a Szentírásban, ellenben élt és él az olasz néphitben, az ugyanis, hogy a bal kézből közvetlenül egy ér vezet a szívhez, az élet ere. Ez a néphit a galenusi ókortól, sőt az egyiptomi papok tudományától fogva él a népben, és — Dienes István baráti közlése szerint — él egyes magyar néprajzi szigeteken is. Az egészben különös, hogy a klinikai orvosi megfigyelések is jóváhagyják a néphitet, mert például a szívinfarktus a balkéz ujja- itól terjed a szívig. Nyilvánvaló, hogy a gyűrűt is a bal kézen kellett viselni, ezért nincs a Szent Jobbon gyűrű.

19