Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Wehli Tünde: Szent István kultusza a középkori magyarországi művészetben

Szent István kultusza a középkori magyarországi

Jegyzetek

1. Ezekről legújabban: Árpád-kori legendák és intelmek. Szerk. Érszegi G. Bp. 1983.187.skk.

2. Török J., A középkori magyarországi liturgia sajátosságai. Bp. 1978.17. skk. (Kézirat, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet).

3. Árpád-kori legendák. 187. skk.

4. Gap. 38. Magyar törvénytár. 1000-1526. évi törvényczik- kek. Szerk. Márkus D. Bp. 1899.62. Ezt az 1222. évi Aranybulla is megerősíti (uo. Ar1.1.131.).

5. Lépőid A., Szent István születéshelye. Szent István Emlékkönyv. Szerk. Serédi J. II. Bp. 1938. 494. Az István király által alapított bazilika a magyar királyok koronázó temploma és több- kevesebb folytonossággal temetkező helye is.

6. A szent jobbi apátságról már a Hartvik legenda is megemlékezik. Sőt arról is tud, hogy László király az ereklyét kéz alakú foglalatba tetette, és az eleváció megünneplését is elrendelte (Árpád-kori legendák. 52. sk.). A Szent Jobb liturgikus kultusza a Pray kódexben is jelentkezik. István jobbja itt lép elő az éhezők és a szegények oltalmazójaként (Bálint S., Ünnepi kalendárium II. Bp. 1977.210.). Mivel a szent jobbi monostor patrónusa is a Boldogságos Szűz, Székesfehérvár mellett ez a hely is szerepet játszhatott a Szent István és Má - ria tisztelet összefonódásában. A zágrábi tisztelethez: Bálint S.i.m. 247 (52).

7. Pl.: Esztergom, Eger, Veszprém, ld.: Bálint S,,i.m. 196. skk.

8. A középkori Szent István ikonográfiáról újabban: Wehli T., Az 1083-ban kanonizált szentek kultusza középkori művészetünkben. Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi E. Bp. 1986.57. skk. Ezt a tanulmányt többször felhasználtuk anélkül, hogy hivatkoznánk rá. Az egyes emlékek leírásáról és a bibliográfiai tájékoztatásról lemondtunk, mert az megtalálható a „Szent István

117