Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Wehli Tünde: Szent István kultusza a középkori magyarországi művészetben
Szent István kultusza A XIII - XIV. században Európa-szerte megsokasodnak a szentek élettörténetének ciklikus ábrázolásai. A középkori magyar művészetben ennek kevés nyoma van. Mégis feltételezhető, hogy az első szent magyar királynak a Szent Magyar Királyok csoportja ikonográfián belüli nagyszámú ábrázolása mellett létezhetett valamilyen jele- netes, hagiografikus irodalomra, liturgikus szövegekre és bizonyos mértékig a krónikákra támaszkodó ciklikus feldolgozása is. Ennek mintapéldányként szolgáló alaptípusát bizonyára a székesfehérvári nyugvóhelyen lehetne keresni. Meglétére, jellegére másodlagos alkotásokból visszakövetkeztet. A rekonstrukció kísérletében fontos szerep illeti meg Vásári Miklós Decretalisát (Padova, Biblioteca Capito- lare, A. 24.). Az 1343 körül Bolognában festett kódex nyitóképét Szent István életének szentelték. A négy mezőre osztott képen Géza álma, István megkeresztelkedése, megkoronázása és a magyarok megkeresztelkedése témák kaptak helyet. A Hartvik legendából kiemelt, emellett a zsolozsmában (26) is előforduló, a szentség, a kereszténység felvétele, az apostoli misszió és a pápa általi megkoronázás hangsúlyozása mindenképpen magyarországi programadót feltételez. A program megfogalmazója egy az udvarhoz közel álló művelt pap lehetett. Az egyházias szemlélet és a festésre szánt oldalak tagolásmódja alapján joggal vetette fel Levárdy Ferenc a Vásári kódex és a Magyar Anjou Legendárium közötti kapcsolat lehetőségét. (27) A Legendárium szent-ciklusai, különösen pedig a László és az Imre legenda - az előbbinek a falképétől eltérő - feldolgozása figyelembevételével körvonalazható a Legendárium sajnos elveszett Szent István legendájá- nakjellege és terjedelme is. Ebben a kódexben az ország sorsát nézve specifikus jellegű születés és halál csodája közé ágyazva a megkeresz - telkedés, a térítőtevékenység, az egyházszervezés munkája, a csodás jelet követő pápai koronázás, a kegyességet bizonyító István megbocsát a gyilkosnak kompozíciók kaphattak helyet. Ezek 3-4 lap 12-16 képmezőjén bontakozhattak ki. (28) A jórészt Hartvik legendán és zsolozsmán alapuló egyházias ciklus redukált változatban, összevont formában a XIV - XV. század több emlékén felbukkan. Egyértelműen ebbe a körbe helyezhető a mateóci főoltár Szent István megkegyelmez a gyilkosnak és Szent István halála képe. (29) Az utóbbi kompozíciója alapjában véve a székesfehérvári Szent István koporsón már megjelenített, István lelkét az angyalok emelik az égbe témát hasznosította. A felvázolt képbe új színt hoz a Thuróczy krónika augsburgi 113
