Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Entz Géza †: A Szent István alapítású erdélyi püspökség első székesegyháza
A Szent István alapítású erdélyi püspökség vezetőjével beszélni, aki jelen volt a kápolna annak idején történt feltárásánál. Határozottan állította, s ezt felvételi rajza is bizonyítja, (9) hogy a kápolna és a bazilika egybe volt építve. A két épület tengelyének párhuzamossága e körülményt erőteljesen alátámasztja. — Heitel 1972-es régészeti kutatása viszont más eredményre jutott. Ásatása három réteget talált: a rómait, egy prefeudálisnak nevezettet és egy kora-középkorit. Tanulmányában megállapítja, hogy a kerek templomhoz a prefeudális, a bazilikához a kora-középkori réteg tartozik. Az alapfalak vizsgálata pedig arra az eredményre vezette, hogy a körtemplom a bazilika építésekor már nem állt. Mindezek alapján a kápolna építését a IX. század második felére és a X. század közé, az első bazilika építését pedig a XI. század második felére helyezi, az utóbbi befejezésének idejét pedig Szent László uralkodásának idejére teszi. A két épület különböző korát kerámia leletekkel magyarázza. Szerinte a prefeudális réteget az un. Dridu kultúra IX-X. századi gesztenyebarna cseréptöredékei, a kora- középkort a XI-XII. századra jellemző Csüged kultúra kerámialeletei jellemzik. A későbbi rétegben a Dridu kultúra cserepei teljesen hiányoznak. Ezek eltűnését Heitel a magyar foglalással hozza kapcsolatba. 1973-ban Heitel a jelenlegi székesegyház nyugati homlokzatától 32 méterre nyugat felé egy félköríves szentélyű egyhajós templom maradványai tárta fel. Az épület — ahogy írja — „bitos alapon a XI. század első felére datálható.” Ez a szóban forgó tanulmánya végén olvasható rövid megjegyzés a leletre vonatkozó egyetlen utalás, amelyet tudomásom szerint közlemény nem követett. (10) Heitel tanulmánya részben megerősíti 1958-ban megjelent monográfiámnak a gyulafehérvári székesegyház legkorábbi építéstörténetével foglalkozó álláspontját, részben eltér attól. Az első székes- egyház építésének időmeghatározása mindkettőnknél lényegében azonos. Én ugyan feltételezem, hogy az első székesegyház építése még István király uralkodása idején elkezdődhetett, de a Szent László-ko- ri befejezést már akkor elfogadtam. Idéztem ezzel kapcsolatban Temesvári Pelbárt „Dissertatio de S. Ladislao” XV. század végi munkájának megállapítását is „B. Ladislaus monasteria Episcopalia duo construxit scilicet Varadiense et Albense.” (11) Most még azt is hoz- zátehetem, hogy a munkák a XII. század elejére is áthúzódhattak. A monográfiámban XI. századinak tartott és a második bazilikánál korábbi faragványok (oromzatdombormű, emberfejes oszlopfő, indadí103
