Erdő Péter: Latin-magyar egyházjogi kisszótár - Studia Theologica Budapestinensia 6. (1996)
P
promotio, onis, f. kinevezés; -ne antiquior: akit előbb neveztek ki (415. k.) promotor, oris, m. előmozdító (835. k. 1. §, 605. k.) promotor iustitiae ügyész (1430. k.) promulgatio, onis, f. kihirdetés (törvényé 8. k. 2. §) promulgo, 1 kihirdet (törvényt 7. k.) pronuntiatio, onis, f. döntés; - sententiae: az ítélet kimondása (1517. k.) propinqui, orum, m. hozzátartozók (1001. k.) propono, 3 javasol (159. k.); előterjeszt, előad, beterjeszt (227. k., 301. k. 1. §, 1460. k. 1. §) propositio, onis, f. 1. beterjesztés (57. k. 2. §); 2. előadás (761. k.); nova - causae: perújrafelvétel (1644. k. 1. §) propositum, i, n. szándék, elhatározás (578. k.) proprietas, atis, f. 1. tulajdonság, sajátosság (706. k. 1); - essentialis matrimonii: a házasság lényegi tulajdonsága (1056. k.); 2. tulajdonjog (1284. k. 2. § 2) proprius, 3 saját; Episcopus -: saját püspök; ius -um: saját jog; Ordinarius -: saját ordinárius; parochus -: saját plébános prorogatio, onis, f. meghosszabbítás (határidőé 1465. k. 3. §) prorogo, 11. meghosszabbít (határidőt 635. k. 2. §); 2. kiterjeszt (illetékességet, joghatóságot 1445. k. 3. § 2) proscribo, 3 megbélyegez (754. k.) prosequor, 3 1. követ, kísér, folytat (212. k. 1. §; fellebbezést a felsőbb bírónál 1633. k.); 2. követ (jogszokást, parancsot) Proto-diaconus, i protodiakónus bíboros (355. k. 2. §) provideo, 21. gondoskodik (195. k., 231. k. 2. §); 2. betölt (hivatalt 157. k.) provincia, ae, f. 1. tartomány (ált. 242. k. 1. §); 2. egyháztartomány (önmagában is 377. k. 3. §, 437. k. 1. §); - ecclesiastica: egyháztartomány (431. k.); 3. tartomány (szerzetes intézményé 622. k.) provincialis, e 1. tartományi; 2. Superior Provincialis: tartományfőnök (1427. k. 1. §); 3. Concilium -e: tartományi zsinat provisio, nis, f. 1. betöltés, (hivatalé tac. 146); - canonica: kánoni betöltés; 2. - accepti et expensi: költség- vetés (1284. k. 3. §); 3. intézkedés^. k.) provisorius, 3 ideiglenes (1650. k. 2. §) provocatio, onis, f. folyamodás (Szentszékhez 1417. k. 2. §; felsőbb bírósághoz 1644. k. 2. §) publicatio, onis, f. közzététel (351. k. 2. §); - actorum: a periratok közzététele; (tac. 1598); rég.: - processus: perközzététel; - sententiae: az ítélet közzététele (1630. k. 1. §) publice nyilvánosan; a communione Ecclesiae - deficio: az egyház kö57
