Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 2. Szakasz: A "papnevelde" alapítása és fejlődése
szemináriumba mentek, vagy máshonnan jöttek a növendékek. Ezért Bajtay püspök a káptalan tanácsára úgy rendelkezett, hogy a tantárgyak kövessék más egyházi intézetek közös szabályzatát, s „minden négy évben a tárgyak egy teljesen bevégzett kört képezzenek".1 Bajtay püspök bőkezűsége tette lehetővé, hogy a szemináriumban három rendes tanárt alkalmazzanak, akik a hit és erkölcstant, a jogot és történelmet, és a szentírási tanulmányokat egymás között megosztva előadják. Bajtay püspöksége nem volt könnyű. Az Erdélyt kedvelő és a katolikus vallást pártoló királynő titkos rendeletéit kellett sokszor megvalósítania. A királynő ugyanis mindenben, főleg a protestánsokra sérelmes intézkedések esetében háttérben maradt. A megváltozott viszonyok között a protestánsok nem tekintették jó szemmel Bajtay püspök tevékenységét. Történetíróik is ilyen szemlélettel ítélték meg1 2. Pedig Bajtay püspök korának egyik legképzettebb és legműveltebb embere volt. Elképzeléseit azonban képtelen volt megvalósítani, mert a kormányszéknél betöltött beosztása elvonta erejét és idejét egyházfői elsőrendű feladatának végzésétől3 4. Betegségére hivatkozva 1772. október 3-án lemondott püspöki székéről, 1773. januárjában elhagyta egyházmegyéjét. Pozsonyba tartva, Aradon rosszul lett, a Szent Annáról ápolására besietett rendtársai kezében, 57 éves korában halt meg 1773. január 15/ 4 en. Mária Terézia az erdélyi egyházmegye élére és az erdélyi kormányszék tanácsosává Bajtay helyébe Manzador Piusz zengmodrusi püspököt nevezte ki, 1773. május 23-án5. Manzador püspök 15 hónapi erdélyi működése nem annyira ismert. Püspöksége alatt oszlatták fel a jezsuita rendet, ami Erdélyben is paphiányhoz vezetett. Úgy próbált ezen segíteni, hogy „öt egyházmegyés és tizenhét szerzetes papot állított az Dr 1 Beke uo.- Batthyáneum XVIII.k. 137.sz. 1769.febr.15. 2 Miskolczy: i.m. 48-49.0. 3 Miskolczy: i.m. 38.o. 4 Temesváry J.: Öt erdélyi püspök rangemelése, i.m. 283.0. 5 Veszély Károly: Az erdélyi autonómia, i.m. 333.0. 92
