Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 2. Szakasz: A "papnevelde" alapítása és fejlődése

Értesítőből is azt olvashatjuk, hogy „egyházmegyénk mostoha viszonyai miatt papneveldénket csak a múlt század közepén, 1753-ban állította fel B.Sztoyka Zsigmond Antal, erdélymegyénk püspöke"1.

1750-et azért sem lehet lehet elfogadni, mert ebben az évben szentelték Sztoyka Zsigmondot püspökké. A körülmények nehézsége miatt az 1750-es szentévet is — XIV. Benedek pápa engedélyével — csak 1751- ben tarthatta meg egyházmegyéjében1 2, tehát a szeminárium alapítása sem állhatott volna módjában.

A szeminárium megalapításához először a megfelelő anyagi alapot kellett előteremtenie. Püspökhelynökét, Kastal János nagyprépostot bízta meg az egyházmegyei, káptalani, és más kegyes alapítványok összeírásával. Kastal János 1752-ben meghalt. Az alapítványok további összegezését, céljaik pontos megjelölését Sztoyka püspök személyesen fejezte be. Ezen rendezés után minden tényleges alapítvány az eredeti rendeltetési célját szolgálhatta. Azon alapítványokat viszont, amelyeknek sem alapítóikról, sem céljaikról biztosat nem tudtak, a papnevelde alapítványába fektette3.

Bíró Vencel történetírónk szerint „előbb püspöki lakhelyét, majd a gyulafehérvári püspöki templom szentélyét hozta rendbe, azután a papnevelőt alapította 1753-ban".4

2) A szeminárium neve

A szeminárium elnevezését az erdélyi katolikusok helyzetével hozhatjuk összefüggésbe. Volt olyan javaslat is, hogy Szent Adalbertról kapja a nevét5, Sztoyka püspök viszont a „testté lett Bölcsességről, Jézus

1 Balogh Ignác: Az erdélyi püspöki papnevelde és Lyceum Értesítője 1877/8- ik tanévből. Gyfvár.1878.14.o.

2 Gyulafehérvári Püspöki levéltár 234/1751 .sz.

3 Beke: i.m. 25.o.

4 Bíró VenceLA katolikus restauráció kora. in.: Az erdélyi katolicizmus, i.m.

156.0.

5 Teológiai irat. i.m. l.o.

85