Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
I. Rész: Előzmények 1753-IG - 2. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinat után
ben is tudósok nem vagyunk, merjük is fide nostTa mediante assecu- ralni ő ngokat, afféle suspectus papok közinkbe nem jöttek, se egyébb személyek," más vallású papok, mesterek, deákok szabadon jöhetnek be, a mieinket megfogják, börtönbe vetik, árulónak, kémeknek nevezik"1. Ezen országgyűlésen a protestáns részekről a fő vád éppen a „vikárius" személye körül forgott: „úgy tudjuk, hogy a vikárius, bár tagadja, püspökséget visel, az országnak régi artikulusai ellen... Lengyelországba útjába papot is szentelt."1 2 3 A katolikusok védekezésükben különbséget tesznek a „választott püspök" és „vikárius" között. Püspöknek mondják Szenttamásy Mátét, akit a magyar király nevezett ki, és Domokos Kázmért — aki valójában titokban felszentelt, coronai püspök volt — csak „vikáriusának. Az Approbatae Constitutiones tehermentesíti a bevett vallások papságát (1.10.24.), még azon esetben is, ha a papnak nincs egyházközsége (megyéje). A papságot különös büntetőjogi védelemben részesíti (1.5.2. és 1.8.1.). Még Bethlen Gábor 1629-ben hozott azon határozatát is szentesítette, amelyben a „recepták papságának" nemességet biztosított (I.5.3.). Ez a gyakorlat érvényben maradt II. Józsefig4. A papságra vonatkozó előjogok a „vallásos" Erdélyben a papi hivatást előmozdították. Az állami törvények elméletileg vallásszabadságot biztosítottak. Törvény szerint a papság előjogokat élvezett, a gyakorlatban viszont a jogsérelmek állandóak voltak. A Törvénykönyv a papságra vonatkozó régi megkülönböztetéseket nem szüntette meg. Papot a katolikusok csak azon a helyen tarthattak, ahol a lakosság többsége katolikus volt: „minden helyen az major pars tartson vallásán való papot, ha hol pe- nig exercitiumja valamely helyben valamelyik vallásnak nem volna is, beteg gyóntatására és in casu necesitatis gyermekek keresztelésére szabad légyen bémenni a maguk vallásán papoknak," mondta ki az 1630. jan. 25-i gyulafehérvári országgyűlés5. Tehát csak a keresztelés és te1 EOE.XV.95.0. 2 EOE. XVI. 221.0. 3 Boros Fortunát: Az első erdélyi törvénykönyv és a katolicizmus. Kvár. 1930. 25.0. 4 Bokor: i.m. 146.o. ■» 5 Veszély: i.m. 253.o. 60
