Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

I. Rész: Előzmények 1753-IG - 2. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinat után

erdélyi katolicizmus nehéz évek előtt állott. Az 1570-es években a katolikus papok száma alig érte el a 30-at1. Báthory Endre bíboros 1591-ben a Szentszéknek küldött jelentése szerint a hívek száma 30.000-40.000- re csökkent. A hívek számának csökkenését elsősorban a nagy paphiány okozta. 1584-ben még a Székelyföldön is voltak 10-20 évesek, akik nem voltak megkeresztelve1 2. Falvakon át nem lehetett papot találni3. A megmaradt papság élete sem felelt meg az egyházi követelményeknek. A csíki papok közül csak négynek nem volt felesége. A papság képzettsége fogyatékos. Kiképzés nélkül jelentkeznek pappászentelésre ifjak a Leleszen lakó Csanádi, vagy a kamienici püspöknél, vagy „Mol- duvában, Bákóban vala egy minorita barát lengyel püspök"4, akik felszentelték őket5. így kellő tudomány és ellenőrzés nélkül, magukra hagyva, a katolikus hit megerősítésében kevés támaszt ígérhettek. „A Catholicus papok együgyűek voltának"6, mégis örök hálával tartozunk nekik, mert a hitszakadás korszakában hűek maradtak vallásukhoz és a székely nép egy részét megtartották az ősi hitben7. Számuk nagyon megritkult. Ebben a viharos időszakban szervezett papnevelésre gondolni sem lehetett.

3) Collegium Germanicum Hungaricum.

A római német-magyar kollégium a XVII-XVIII.sz.-i magyar értelmiségképzés egyik legfontosabb műhelye volt. A magyar katolikus klérus

1 Erdély története: i.m. 517.o.

2 Bíró Vencel: A Báthoryak kora. in: Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Dicsőszentmártonl925. 46.o.

3 Bíró: i.m. 47.o.

4 Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae. in: Erdélyi emlékírók Erdélyről. VII.kt.Bp.1943.50.O.

5 Bíró: i.m. 47.o.

6 Apor: i.m. 50.o.

7 Bíró: i.m. 48.o.

47