Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
I. Rész: Előzmények 1753-IG - 1. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinatig
gos fellegvára volt a középkori erdélyi papképzésnek. Az iskola, jellegénél fogva, egyesítette a mai középiskolai és papnevelői oktatást. Ha a káptalani iskola keletkezését pontosan nem is tudjuk, feltételezhetjük, hogy az 1215. évi lateráni zsinat 12. kánonja — mely megparancsolta a püspököknek, hogy a fiatal klérus számára székesegyházuk mellett grammatikában és más tudományokban jártas mestereket tartsanak fenn —, Gyulafehérvárott is megvalósult,1 létezéséről a XV. és a XVI. századból biztos adataink vannak. István, a szabad mesterségek baccalaureusa, 1446-ban iskolamester (rector scholae) volt1 2. 1496-ban a préposton, az éneklő és őrkanonokon kívül az iskolamester is részesül a tizedből3. Gyulafehérvárt az iskolamestert rendesen skolasztikusnak hívták. Eleinte az olvasókanonok volt a tanító, de később nem minden skolasztikus volt egyszersmind lector is. A káptalani iskola tananyaga nagyobbrészt megegyezett a magyarországi káptalani iskolák tananyagával. Az elemi ismeretek megszerzésével a hét szabad művészet, a „septem artes liberales" tárgyai (Trivium: grammatika, retorika, dialektika, és Quadrivium: aritmetika, musica, geometria, asztronómia) következtek, melyeknek elsajátítása nyolc évi tanulást jelentett. A trivium közül a legfontosabb a grammatika volt4 5. A grammatikánál Donatus „Ars minor''-ját és Priscianus Grammaticus Caesarensis könyvét használták. Megjegyzendő, hogy Priscianus könyve 1470-es és 1492-es kiadása ma is megtalálható a Batt- hyáneaumban . A retorikát Cicerón keresztül tanították. A történelmi oktatásnál a középkorban nagy becsben álló Petrus Commestor „Historia scholastica"-ja volt a kézikönyv. A gyulafehérvári káptalani iskolában a klasszikus művek olvasására nem fordítottak nagy gondot. A számtan oktatása Boethius „Institutio arithmeticae"-ja alapján ment. A zenei ismeretek tanításának kézikönyve, mint általában az európai káptalani iskolákban, Boethius „De musica" műve volt. A geometriát 1 Balanyi Gy.: i.m. 398.0. 2 Gyulafehérvári káptalani levéltár. VII. 1049. 3 Szeredai Antal: Notitia caput Albensis Eccl.110-115. 4 Dr.Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bp.1910. 249.0. 5 Varjú Elemér: A gyulafehérvári Batthyány könyvtár. Bp.1899. 70. és 86.o. 31
