Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

Függelék

Függelék II

A Papnevelde anyagi helyzete 1850-ben és a papi nyugdíjalap.1

A papnevelde alapja az óherepei zálogvásárláskor 1839-ben egyesült a papi nyugdíjalappal. Ez az anyagi alap határozta meg a kispapok létszámát. Numerus clausus ugyan nem volt, de a szerény helyzet a valóságban létszámkorlátozást eredményezett.

1851-es Költségvetés :

I. Kiadások:

a. ) Papneveldéi költségek:

1. 40 növendék gondozása.....................................................9 600 pírt

(Egy növendék évi élelmezése, ruházási, orvosi

és egyéb gondozása legkevesebb 240 pírt)

2. 4 növeldei elöljáró ellátása

................................................1 000 "

3. Szolgálati személyzet bére

.....................................................720 "

4. Épületek évenkénti javítása....................................................420 "

5. Gazdasági készletek

................................................................200 "

a fordítandók...........................................................................271 14,/

Összesen :....................................................12 191 14pfrt

b. ) Nyugdíjalapi költségek :

................................................1 600 "

c. ) Tanári alap fizetési költségek ........................................1 920 " * 31

1. Pk.-i Levéltár 352/1868 sz., Beke i.m. Egyházi Iskolai Hetilap Gyfvár. 1869.

31. sz. Az 1850-es esztergomi egyházi értekezlet a papneveldék ügyét is tárgyalta. Thun Leó vallás és közoktatási miniszter 1851. aug. 27-én felhívást intézett az egyházmegyei főpásztorokhoz, hogy szemináriumaikról jelentést tegyenek. Gyulafehérváron ezen rendelkezés végrehajtója Keserű Mózes rektor volt. Statisztikájából betekintést nyújt a növelde akkori helyzetéről.

203