Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

Függelék

Függelék II A Papnevelde anyagi helyzete 1850-ben és a papi nyugdíjalap.1 A papnevelde alapja az óherepei zálogvásárláskor 1839-ben egyesült a papi nyugdíjalappal. Ez az anyagi alap határozta meg a kispapok lét­számát. Numerus clausus ugyan nem volt, de a szerény helyzet a való­ságban létszámkorlátozást eredményezett. 1851-es Költségvetés : I. Kiadások: a. ) Papneveldéi költségek: 1. 40 növendék gondozása.....................................................9 600 pírt (Egy növendék évi élelmezése, ruházási, orvosi és egyéb gondozása legkevesebb 240 pírt) 2. 4 növeldei elöljáró ellátása ................................................1 000 " 3. Szolgálati személyzet bére .....................................................720 " 4. Épületek évenkénti javítása....................................................420 " 5. Gazdasági készletek ................................................................200 " a fordítandók...........................................................................271 14,/ Összesen :....................................................12 191 14pfrt b. ) Nyugdíjalapi költségek : ................................................1 600 " c. ) Tanári alap fizetési költségek ........................................1 920 " * 31 1. Pk.-i Levéltár 352/1868 sz., Beke i.m. Egyházi Iskolai Hetilap Gyfvár. 1869. 31. sz. Az 1850-es esztergomi egyházi értekezlet a papneveldék ügyét is tárgyalta. Thun Leó vallás és közoktatási miniszter 1851. aug. 27-én felhí­vást intézett az egyházmegyei főpásztorokhoz, hogy szemináriumaikról jelentést tegyenek. Gyulafehérváron ezen rendelkezés végrehajtója Keserű Mózes rektor volt. Statisztikájából betekintést nyújt a növelde akkori helyzetéről. 203

Next

/
Thumbnails
Contents