Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
III. Rész: Papnevelés Erdélyben 1848-tól 1918-ig - 4. Szakasz: Papnevelés Majláth Gusztáv Károly püspöksége idején
Majláth püspök a székely nép megmentése érdekében a keresztény szociális egyesületeket sürgeti, főleg Csík megyében. Papjaitól elvárta, hogy támogassák a gazdasági egyesületeket1. Körleveleiben, hívekhez intézett beszédeiben sokszor rámutatott a problémák gyökerére, de a teljes megoldást nem tudja kivitelezni. Az 1898-as körlevelében írja: „A növekvő hitközönynek és vallástalanságnak fő okát mégis abban látom, hogy a keresztény házinevelés szűnőfélben van", de már olyan erők működnek, amelyek megakadályozzák az egyház szabad kibontakozását. Elfogadott igazságként természetesen azt sem felejthetjük el, hogy a hivatottak, egyháziak a gazdasági-társadalmi változásokat nem vették idejében észre, vagy ha észre is vették, „az egyház nem tudott elébe menni idejében"1 2. Az egyház tevékenységét nagyon akadályozzák. „A klérus e téren nehezen fejti ki működését... mert a politikai szenvedélyek, az igazság ellenségei által előidézett tudatlanság, az álliberalizmus és a szabadkőművesség ... odáig hozta a dolgot, hogy az egyház szava a legvégső térre szoríttatott, minden felszólalása bitorlásnak bélyegeztetik"3. Majláth püspöki tevékenységének legfőbb területe az ifjúság nevelése volt. Bennük látta a társadalmi megváltozás lehetőségét. Az utókor úgy tartja számon, mint a „diákok püspökét"4. Magán és püspöki jövedelméből igen sokat áldozott az iskolákra. Személyesen látogatta a diákokat, gyóntatta őket. Gyóntatáskor próbálta keltegetni a papi hivatást. Egyházmegyéjén kívülről is hív fiatalokat az erdélyi egyházmegye szolgálatára. A gimnáziumi tanárokat biztatja, hogy mindent tegyenek meg tanítványaik oktatásáért, neveléséért, óvják meg őket a külső káros behatásoktól5. Püspöki munkáját, a bajok megoldását és a lelkiélet felvirágoztatását papjaira támaszkodva szeretné végezni. Ezért először a papságot gyűjti maga köré. „Úgy tekintsetek, mint testvéreteket és barátotokat, aki1. Püspöki Levéltár 5103/1891 .sz. 2. Vö. Török: i.m. 99,o. 3. Veszély Károly: Gyulafehérvári füzetek III. Kvár. 1890.9.o. 4. Biró V.: i.m. 217.o. 5. Püspöki Levéltár VI. pásztorlevél/1897. évből 172
