Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 5. Szakasz: Papnevelés Kovács Miklós püspöksége idején
ságot szerveztek a szemináriumi reform kidolgozására. Tagjai a fehérvári papok voltak1. A véleményezéseket és a hozzászólásokat a demokratizmus szelleme jellemezte. A gyűlésen jelenlevők a papneveléssel kapcsolatban négy pontban foglalták össze elképzeléseiket: a fegyelem, az elöljárók és a tanárok, a tanítás rendszere és a tankönyvek, s végül a felveendő növendékek témakörében. Érdekes a fegyelemről alkotott felfogásuk: „A túlcsigázott szigor nem teremtheti meg azon tiszta erkölcsöt, melynek egyedül való helyes indítóoka a lélek szabad elhatározása, ... az többnyire csak azon nemét eredményezi az erényességnek, melynek mint belső léleknemességet nélkülöző, erőltetett, kicsikart külsőségnek sem Isten, sem ember előtt becse nincs, melynek mint üvegházban felnőtt növénynek, sem természetes szépsége, sem tartandó élete nem lehet... Legyen a fegyelem atyai, a keresztény szeretet szelleméből kifolyó, amelynek alkalmazása az ifjú papban a jó rend és tiszta erkölcsösség iránti szabad és nemes elhatározásból eredt szere- tetet felkeltse és úgy szoktassa nemes viseletre és törvénytiszteletre, hogy azt akkor is megtegye, amikor már elüljárói szárnyai alól a nagyvilágba kikerült"1 2. Ha a gyűlés javaslata azonnal nem is lett törvényerejű és szelleme nem valósult meg, mégis érvényre jutott Lönhárt püspök idejében, a gyűlés egyik jegyzője és a Protokollum elkészítője ugyanis az a fiatal Lönhárt Ferenc volt, aki később Erdély püspöke lett. Érdemes a másik jegyző, Andrássy István nevét is megjegyeznünk, aki később, mint gyulafehérvári kanonok 1889. dec. 28-án szegény teológusok részére 3.000 frt. örökös alapítványt tett3. A gyűlés kívánsága a tanárok és elöljárók kinevezésével kapcsolatosan az volt, hogy legyen jelölési joguk és a püspök jelöltjeikből válasszon és nevezzen ki. Ezért a 3. ülésen, szept. 4-én az akkor üresedésben lévő két papneveldéi katedrára megválasztották a papi gyűlés két jegyzőjét. Kovács püspök nem fogadta el4. Annyit azonban sikerült „kicsikarniuk, hogy az a tanár, aki magyarul akar tanítani, már a legközelebbi is1 Közművelődés. Gyfvár.1906.47.sz. 5.o. 2 Forster János: A püspökmegyei zsinat. Gyfvár.1907.135-136.0. 3 Pöspöki Levéltár 4442/1889.sz. 4 Közm. 1906. 47.sz. 5.o. 135
