Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 4. Szakasz: A papnevelés reformja Szepesy Ignác püspöksége idején

a magyar egyházat, amikor elvesztette Szepesy Ignác pécsi püspököt. Kiváló erényessége és nagy érdemei őt ajánlották a legméltóbban a prí- mási székre, s ha ez teljesülhetett volna, minden jó érzésű ember helyesléssel fogadta volna"1.

A császárnál is kegyes személyű,1 2 szentéletű erdélyi püspök 1827. november 30-án Pécsre való áthelyezésével végződött a Statuta körüli huzavona3.

Most, a II. Vatikáni Zsinat után nyugodtan kijelenthetjük, hogy a püspök személyét nem minősíthetjük „rapszodikus és makacs jellem"- nek4, hanem nagyon is öntudatos, egyházmegyéjének helyzetét felmérő és legjobb belátása szerint cselekvő nagy püspök volt.

2) A Statuta, a papi élet reformja és a papnevelés

Egyházmegyei statútumának szellemében kívánta a papnevelést is megvalósítani. Ezért szükségesnek látszik, hogy egypár intézkedését utólagos hatásának szemszögéből is idézzük.

A Statuta sokat vár papjaitól. Megkívánja a helybenlakást. „Ha nincsen káplánja, akkor még egy napot sem engedélyezhet távolmaradásra a püspök. Az esti kilenc órai plébánián kívüli tartózkodás a püspök ítéletétől függő büntetés alá esik"5. Az előírások szerint a papnak semmiféle más öltözetet nem szabad viselnie, hanem csak sarokig érő és nem testhez szorított reverendát. A viszontagságos időben szürke kabátot használjon, de ne előkelőt6. A papok, kispapok szakállat, hosszú hajat nem viselhetnek. Kötelező ellenben a pap és a szerzetes részére „a látható módon hordott tonzura"7.

1 Arch. Segr. Vat. di Stato - Meszlényi: i.m. 369.0.

2 Kröbl: i.m. lOl.o.

3 Schematismus Diocez. Trans, a. 1848.

4 Hermann: i.m. 405.O.

5 Statuta. I. rész. V. fej.18. §. 30,o.

6 Statuta. I. rész. V. fej.33. §. 35.o.

7 Uo.

121