Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 3. Szakasz: Papnevelés a jozefinizmus időszakában

hály és Bethlen Miklós főurak lakása volt1. Teleki Mihály házát egészen, Bethlen Miklós kancellár rezidenciájának csak egy részét bontották le, s az É-Ny-i részt 1719-ben1 2 beépítették a trinitárius kolostorba3. Amikor II. József feloszlatta a trinitárius rendet, ezen egyetlen erdélyi rendház épületét a katonaságnak adták át4. Batthyány püspöknek 1792-ben sikerült kieszközölnie, hogy az egész épületkomplexumot átadják a teológia részére. A szerzetház temploma helyébe a csillagvizsgálót, a földszinten pedig a mai Batthyaneumot rendezték be. A zárdái rész lett a papnevelde épülete5.

Az új papneveldéi épületben 1792. októberében kezdődött el az intézményi élet. Immár 200 éve „állandó szállásra" talált a gyulafehérvári szeminárium. A szeminárium mellett berendezett világhírű könyvtár biztosította a szellemi kiképzés tudományos feltételeit. Megindult az új szellemű, a jozefinista hatást is magába olvasztó teológiai képzés.

A kispapi nevelést és képzést szívén viselő püspök 1798. november 17- én halt meg6.

4) Az 1790-es évek változásai

Az 1790-es év Erdélyben is meghatározó jellegű. II. József „nevezetes tollvonása"7 nem szüntette meg az erdélyiek rossz beidegződését a mindent egyesítő birodalmi szándékkal szemben. A homogenizációs törvények ellenhatására Erdély politikusai a transzilvanizmus eszmé1 Vasile Moga: De la Apulum la Álba Iulia.Bucuresti. 1987.138.o.

2 György Lajos: Az erdélyi könyvtárügy, in: Erdély Magyar Egyeteme. Kvár. 1941.

3 Moga: i.m. 135.o.

4 Varjú: i.m. 33.o.

5 Varjú: i.m. 34.0.

6 Varjú: i.m. 40.o.

7 Bartha János: A nevezetes tollvonás Bp. 1978.125. o.

107